Hírsor
2011-10-18 14:45:00
Elkerülheti Szerbia a magyar vétót?
A szerb kárpótlási törvénnyel kapcsolatos aggályok megoldására a rehabilitációs törvény kínál megoldási lehetőséget.
Pásztor István Szabadkán sajtótájékoztatón számolt be arról a tárgyalásról, amelyet hétfőn este Boris Tadic szerb elnök folytatott vele Belgrádban a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvényről.
Pásztor „nagyon építő jellegűnek” nevezte a tárgyalást és kijelentette, hogy „a megoldás a rehabilitációs törvény által körvonalazódik”. Hangsúlyozta, hogy az elkövetkező napokban munkacsoportok tárgyalnak a rehabilitációs törvényről és egyeztetik a törvény jogi aspektusait.
Ki a megszálló?
A jelenlegi helyzet tarthatatlan, és ha ezen a törvényen nem sikerül változtatni, akkor Magyarország december 9-én minden bizonnyal él vétójogával, és ez Szerbia tagjelölti státuszába kerülhet – írja a Pásztor István szabadkai sajtótájékoztatójáról szóló beszámolójában a Vajdaság Ma internetes portál.
„Ez a mi számunkra sem jó megoldás, nem csak azért, mert egy ilyen végkifejlet a kollektív bűnösség elvének a törvényerőre való emelését jelentené, hanem azért is mert nekünk az az elemi érdekünk, hogy Szerbia közeledjen az EU-felé” – mondta a VMSZ elnöke.
Pásztor kijelentette, hétfői belgrádi tárgyalásukon megállapodás született arról, hogy a következő egy hónap alatt törvénymódosítással, a törvény megváltoztatásával ez a probléma is megoldásra kerül. Kifejtette, hogy november folyamán újra parlamenti eljárásba kerül a rehabilitációról szóló törvény, ebben szabályoznák azt, hogy ki számít megszálló erőnek, ki az, aki kizárható a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból.
Kollektív bűnösség: kizárva
Pásztor elmondta azt is, hogy ez a szabályozás kizárná a kollektív bűnösség elvét és az egyéni felelősséget venné figyelembe. Hangsúlyozta, hogy alkalmuk volt betekinteni a készülő törvénybe, s elfogadhatónak nevezte a megoldást.
A VMSZ parlamenti képviselői október 14-én beadvánnyal fordultak a szerb alkotmánybírósághoz, kezdeményezve a vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény felülvizsgálatát. Ha a fent említett módosítások megtörténnek, a VMSZ visszavonja a beadványt.
A kifogásolt törvényt szeptember 26-án fogadta el a szerb parlament, annak ellenére, hogy a VMSZ mint a szerb kormány koalíciós partnere nem adta szavazatát ehhez. A VMSZ a törvény elfogadása előtt módosító indítványt terjesztett be, mert véleménye szerint a törvény jogi alapot teremt a kollektív bűnösség elvének gyakorlatba ültetéséhez. A VMSZ módosító indítványát azonban nem fogadták el.
Martonyi János magyar külügyminiszter kilátásba helyezte, hogy Budapest megvétózza Szerbia Európai Uniós tagjelölti státuszának megadását decemberben Brüsszelben, ha Belgrád nem változtat a törvényen.
MTI
|
