Gazdaságtalanná válhat a CHF alapú kölcsönök fizetése

Gáz van, nyuszómuszó: egyre nagyobb bajban a hitelesek

Némi számolgatással nézzük meg, hogyan alakul egy hitel törlesztésének gazdaságossága!  A válság előtt egy hitelintézet úgy számolhatott, hogy az általa kihelyezett pénzösszegek után a futamidő alatt 50-100 % közötti nyereséget érhet el Az ügyfelek természetesen úgy kalkuláltak, hogy ennél a haszonkulcsnál még érdemes ezeket a hitel lehetőségeket igénybe venni. A saját kockázatukat is kb. erre a szintre „lőtték be”, hiszen minden ügyintéző azt hangoztatta, hogy a CHF a világ legbiztosabb valutája, a svájci gazdaság a világ egyik legstabilabb gazdasága és ha van is valamilyen szintű árfolyamkockázat, ennek szintje teljesen elhanyagolható. Egyetlen bank sem hívta fel a figyelmet arra a kifejezésre, hogy a CHF egy menekülő valuta, és egy esetleges gazdasági válság bekövetkezésekor mindenki jól megnézheti magát, aki ebben a valutanemben adósodik el.

Nézzük meg a számokat, hogyan alakulnak:
 

A reklámban szereplő „nyuszó-muszóék” elhatározták, hogy ingatlant vásárolnak, mert jön a gyerek. A 8 milliós ingatlanhoz 6 millió Ft hitelt vettek fel, 15 évre, 150 körüli árfolyamon, melynek törlesztő részlete kb. 70 ezer Ft lehetett. A kamat alacsony, az árfolyam ideális. A futamidő végéig kb. 12 millió Ft-ot fizetnek vissza. Ezzel nagyjából mindenki jól jár, a 8 milliós ingatlanhoz képest, illetve a 6 millió Ft-os hitelhez képest ez még elfogadhatónak tűnik. A hitel és a visszafizetett összeg aránya 1:2. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet. Ugyanennek a 6 millió Ft-os hitelnek a törlesztőrészlete már 120 és 130 ezer Ft közé esik. A futamidő alatt visszafizetendő összeg 22 és 24 millió Ft közötti összegre tehető. Ez érték-arányban a kihelyezett tőkéhez képest 1:3,5-4-hez közelít. A 8 milliós ingatlanért 22-24 millió Ft-ot fognak visszafizetni az ügyfelek.

Ezeken a számokon már érdemes elgondolkodni, hisz egyre többen végzik el számításaikat. Egy falusi ház ára egy budapesti belvárosi lakás áráért?!

Minden üzleti szerződésnek kell, hogy legyen egy gazdaságossági számítása és ha ez valamilyen oknál fogva módosul, a piac minden szereplőjének el kell gondolkodnia azon, hogy mennyire vegye tekintetbe a másik fél jogos érdekeit. Nem tárhatjuk szét a kezünket, hogy „ez van,ezt kell szeretni”, hogy „bocsánat, de én egyébként sem tehetek az egészről,” meg különben is „aláírta a szerződést”, meg egyébként is „gondolhatta, hogy ez be fog következni” meg sorolhatnánk még az érveket. A lényeg azonban ettől még nem változik. Most lenne szükség azokra a briliáns pénzügyi szakemberekre, akik kitalálják, hogy mi ebben a helyzetben a teendő.

A pénzintézeteknek mindenképpen el kell mozdulniuk valamilyen irányba.: kamatcsökkentés, kezelési költségek csökkentése, a szerződésmódosítás lehetőségének megadása, megfelelő számításokkal, megfelelő árfolyamnál, a szerződések átváltása más valutanemre vagy Ft-ra. A Nemzeti Bank ideiglenesen úgy módosíthatná a jegybanki alapkamatot, hogy a Ft kellőképpen erős legyen egy ilyen átváltási manőver gazdaságos kivitelezéséhez és a kormányzat is átmenetileg lemond arról a kényelmes álláspontról, hogy az alacsony Ft árfolyam kedvez az exportlehetőségeknek. A magas árfolyamoknak egyébként mindenki megissza a levét. A bank azáltal, hogy még több hitel fog bedőlni, az ügyfelek még nagyobb része fogja elveszíteni otthonát, és az államnak még több hajléktalanná váló család lakhatását kell megoldani. Az ügyfelek már elkezdtek számolni, ennyi pénzt már nem hajlandóak kiadni a hiteleikre, úgy, hogy jöhet a megígért állami segítség.

Kovács László
ügyvezető
Banki és Végrehajtási Károsultak Információs Irodája
 

• Cimkék:
bank károsultak devizahitelesek CHF

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére