Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-09-26 19:36:00

Sokakat a válság sem tart vissza a kockáztatástól

Pénzhajsza: miért akarunk mindig többet?

Miért kockáztatják az emberek az előreláthatatlan árfolyam ingadozás és az instabil pénzpiaci helyzet ellenére újra meg újra a pénzüket?

A gazdasági válság ellenére sokan továbbra is szeretnek kockáztatni. Agykutatók és pszichológusok most a jelenség neurológiai okait kutatják. Szerintük a meggazdagodás reménye sokkal jobban izgatja az embereket, mint a valós tulajdonuk.


„Minden baj gyökere a pénz utáni sóvárgás” (1Tim 6.10)

A Kaliforniai Stanford Egyetem agykutatói 21 kísérletet értékeltek ki, melyekben a pénzsóvárság neuronális gyökereinek okát keresték. A vizsgálatok eredménye szerint a tesztalanyok az összes kísérletben különösen erősen reagáltak egy várható anyagi nyereségre, egy olyan pénzösszegre, amit ténylegesen magukénak mondhattak.


Veszélyes dolog a kapzsiság. Fotó innen

A vizsgálat során mágneses rezonanciás képalkotási eljárással próbálták kideríteni, hogy az agynak mely területe válik aktívvá a nyereség reményében. A kutatás során nyilvánvalóvá vált: ha anyagi nyereségre van kilátásunk, az agyban ugyanazok a területek lesznek aktívak, mint amikor valami kellemeset látunk, hallunk, szagolunk vagy ízlelünk. Ha pedig az anyagi rizikótól félünk, azok a negatív impulzusokért felelős agyi területek reagálnak, amikben amelyekben az ellenszenv vagy félelem keletkeznek.


Izgalmas és vonzó

– A rizikó nem tartja vissza az embereket a pókertől sem, a gyors meggazdagodás iránti vágy és a kockázatvállalás általános emberi vonások – véli a Kaliforniai Berkeley Egyetem pszichológusa, Barbara Mellers. Az idegbizsergés, a kockáztatás a pénzzel való játékot még vonzóbbá teszi. A bizonytalanság csábereje az intuitív kedvvel párosítva csillapíthatatlan pénzéhséghez vezet, ami a fránya pénzzel való bánásmódot különösen figyelemreméltóvá teszi.

Számos felmérés eredményei azt mutatják, hogy az anyagi javak birtoklása növelheti ugyan az elégedettség és biztonság érzését az emberekben, de hosszú távon senkit nem tesznek boldogabbá. Az anyagiak akkor hoznak elégedettséget, ha egy magasabb szintű autonómiával járnak együtt.

Aron Ahuiva, a Michigan Dearborn Egyetem pszichológusa szerint az ösztönös mohóság a mindig nagyobb bőség felé tulajdonképpen ellentmondásos. A szakember korábban már nyilvánosságra hozott egy áttekintő tanulmányt, amelyben a pénz és az élettel szembeni elégedettség kapcsolatát vizsgálta. Eszerint a legtöbb ember egyre több tőkét hajszol, habár a nagyobb vagyon tulajdonképpen nem boldogítja őt. Ha az alapszükségleteket – mint étkezés, lakhely, ruházkodás – megfelelően kielégítjük, a pénztényező csak 5 százalékot tesz ki az egyéni elégedettségben.

– bcs (forrás: livenet.ch)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Adósság
  • Portugália bedőlését jósolják
  • Böjte Csaba: fenntartható vágyak
  • Ki az igazi felelős a devizahitelesek problémájáért?
  • Nemsokára megmondják, ki miatt adósodtunk el
  • Végtörlesztés: sok a panasz
  • Szíjjártó: az új ötlet még a végtörlesztésnél is jobb
  • A kormány fáradhatatlanul készséges lesz
  • A Jobbik ma nagyon tolja
  • Melyik az egyetlen megbízható európai gazdaság?
  • Martonyi: Magyarország meg akar állapodni az IMF-fel

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.