Életmód
2011-08-30 16:00:00
A legenda szerint bencés szerzetesnek köszönheti a világ a gyöngyöző italtÖrüljön, aki nem szereti a pezsgőt?
Van, aki nem érti a buborékos italok iránti lelkesedést, míg mások, ha tehetnék, akár svájci frank alapú hitelt is felvennének egy olyan kóstoló kedvéért, mint az I. Pezsgő és Champagne Kóstoló Fesztivál.
Bátor, igen bátor dolog 2011-ben Budapesten olyan fesztivált rendezni, amelyre a belépő ára 30 ezer forint. Talán ez a magyarázat arra, hogy augusztus 25-én este 8 óra körül csupán néhány tucat érdeklődő lézeng a Gellérthegy oldalában, a Búsuló Juhász étterem teraszain. Pedig, ha valaki szereti a jó pezsgőket, gyakorlatilag egy üveg minőségi champagne áráért 57 üvegbe kóstolhat bele.
Van, aki nem érti a buborékos italok iránti lelkesedést, míg mások, ha tehetnék, akár svájci frank alapú hitelt is felvennének egy ilyen kóstoló kedvéért. A fesztiválon ugyanis nemcsak a jó ár-érték arányú Törleyket vagy a zseniális Garamvári Vencel Vincent-sorozatát, hanem rengeteg spanyol, olasz és francia cavát, crémant-t és champagne-t is lehet kóstolgatni.
Sokan úgy tartják, hogy a pezsgő atyja egy bencés szerzetes, bizonyos Pierre Pérignon lett volna, emlékét őrzi a szuperdrága és szuperelegáns Dom Pérignon. Annyi igaz a legendából, hogy a Franciaország Champagne területén felnevelkedett barát Hautvillers apátságába került, ahol fontos spirituális feladatot bíztak rá: ő lett a szerzetesi közösség pincemestere. A közszájon forgó történet szerint azonban ő találta volna fel a második palackos erjesztést – és így a pezsgőt. Nos, ez azonban nem igaz. A 17. század végén ugyanis éppenhogy a másoderjedést kívánták megakadályozni Champagne pincéiben.
Legendás nedű
Akkoriban számtalanszor előfordult, hogy a bor palackos érlelése során újra erjedni kezdett az ital, miáltal széndioxid szabadult fel az üvegekben, méghozzá oly mértékben, hogy felrobbanhatott az üveg. Sőt, egy-egy ilyen robbanás nem ritkán láncreakciót indított el, és komplett évjáratok mentek tönkre, nem beszélve az esetlegesen lent tartózkodó személyzet testi épségének veszélyeztetéséről.
A budai pezsgőszemle. Kép innen.Pérignon azzal helyezte biztonságba munkatársai és a palackok életét, hogy kizárólag pinot noir fajtából készített borokat, a derék szerzetes ugyanis rájött arra, hogy a fehér szőlőből készült nedűk nagyobb valószínűséggel kezdenek újraerjedésbe. Emellett a szőlő művelésén is változtatott, sőt, a szüretet is csak hűvös, nyirkos időben engedélyezte, ami azt jelentette, hogy a munkásoknak hajnalban kellett kimenniük a tőkék közé.
Így vagy úgy, a XIX. században elterjedt a legenda, éppen akkor, amikor a pezsgőkészítés szárba szökkent. A második erjesztés technológiáját pontosan kidolgozták, és Champagne-ban mind a mai napig a 200 éves tradíciók szerint készítik a pezsgő italt. Mivel minden egyes palackkal éveken át bíbelődnek a pincészetek, ráadásul csak a legjobb dűlőkből válogatják ki a féltőn gondozott szőlőket, ezért nem ritkán horribilis összegbe kerül egy-egy üveg jóféle champagne. Amint ezzel kapcsolatban az egyik legnagyobb termelő tulajdonosa egy tavaszi konferencián megjegyezte a mindennapi.hu tudósítójának: „a pezsgő irgalmatlanul drága hobbi, aki nem szereti, örüljön neki, és ne is próbálja a szenvedélyévé tenni”.
M. O.
A nyitókép innen.
|
