Hogyan viszonyul az iszlám a forradalmi újításokhoz?

Okostelefon mutatja az utat Mekkába

Ez a forradalmi szerep ráadásul az idén számos iszlám országban a szó szoros értelemben valósult meg, amikor kiderült: az Arab Tavasz tüntetéseinek szervezéséhez bázisok és főhadiszállások helyett bőven elég egy okostelefon. Az események tükrében úgy tűnik, hogy az információhoz és nyilvánossághoz jutás leegyszerűsödése a demokratikus folyamatoknak kedvez: ma már az állami és vallási véleménymonopólium még az olyan zárt országokban, mint Szíria vagy Irán sem tűnik többnek illúziónál.

Okostelefon mutatja, merre van Mekka

A nyugati emberben azonban magától értetődően vetődhet fel a kérdés: a magánélet számos területén erős vallási kontroll igényével fellépő iszlám vajon hogyan fogadja ezeket a változásokat? Mint ahogy azt Nidhal Guessoum, az Arab Emírségekben élő asztrofizikus – és egyben a vallás és technika izgalmas határterületeinek kutatója – a Huffington Postban közölt cikkében megmutatja: előítéleteinkre rácáfolva valójában igen progresszív módon.

Nidhal Guessoum szerint ma már a legtöbb muszlim felismerte, hogy az új kommunikációs eszközök nem csak a „rebellis” és „hitetlen” eszmék terjesztésére jók, hanem okosan használva elősegíthetik a hívők kapcsolattartását, a vallási közösség egységének megőrzését és a vallások közti párbeszédet. Ezek a legfőbb megállapításai „Az Iszlám jövője az Új Média korában” című áprilisi online konferenciának is. 

Új korszak. Fotó innen

A konferenciát Amir Ahmad szudáni blogger és médiaszakértő szervezte, és a témához nem kevesebb, mint hatvan előadó szólt hozzá. A konferencia inkább formájában és témájában számít mérföldkőnek, hiszen azért hatvanszor egy percben a markáns szlogeneken kívül kevés tartalmas okfejtésre vagy érdemi reakcióra van idő. De októberben egy másik előremutató lépés is történt az iszlám kommunikációs gondolkodásban, szervezői a katari Dohában immáron kilencedik alkalommal sorra kerülő „Vallások közötti párbeszéd” konferencia központi témájául is a szociális médiát választották.

Az iszlám is megpróbál alkalmazkodni a gyors változásokhoz, és egyben megpróbálja azt a saját képre formálni. Hiszen az ottani fiatalok körében is rohamos sebességgel hódít az okostelefon, a laptop, az internet. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy a közel-keleti országokban a fiatalok aránya mindenütt sokkal nagyobb, mint Európában: információs és fogyasztási szokásaik megváltozása valóban radikális társadalmi változásokkal járhat. Nem arról van szó, hogy néhány nagyvárosi középosztálybeli elkezd csetelni, hanem arról, hogy tíz éven belül a Közel-Kelet lakosságának a fele abszolút online-ná válik, Facebook-profillal, Twitterrel, LinkedIn-regisztrációval.

Nidhal Guessoum példái alapján, úgy tűnik, az iszlám technikai szinten képes együtt haladni a Nagy Információs Forradalommal. A közösségi oldalakon hemzsegnek a szúra-idézetek és a vallásos csoportok, a YouTube-on ezrével lehet letölteni az imádságokat és a vallási események közvetítéseit. Minden platformra megjelentek már az igazhitűek életét megkönnyítő alkalmazások: van már iPray, iKorán, Ramadan-kalauz, de az okostelefon a mekkai irányt is megmutatja az imaszőnyegét leteríteni kívánó hívőnek. Néhány városban a GPS már a mecseteket és az iszlám étkezési előírásoknak megfelelő (ún. „halal”) éttermeket is jelzi.

A mobil elpusztítja a belső csendet?

A mindennapi vallásosság megkönnyítése mellett az iszlám a hit terjesztésére is felhasználja az Internetet. Egyre-másra hozzák létre Twitter-oldalaikat a népszerű – vagy népszerűségre törekvő – imámok. Tanítványai még a pár éve elhunyt szaúdi tanítójuknak, a híres Abdullah bin Jebreen sejknek is létrehoztak egy Twitter-oldalt, hogy az új generáció is megismerhesse a mester bölcsességét. Természetesen az iszlám követői közül is sokan osztják Noam Chomsky nyelvész és társadalomkritikus véleményét, mely szerint a Twitter „a kommunikáció sekélyes formája, mely erodálja a normál emberi kapcsolatokat".

A mobil a belső csend gyilkosa? Fotó innen

Guessoum idézi a roppant befolyásos moszlim gondolkodót, Seyyed Husszein Nasrt, aki vallási szempontból már évekkel ezelőtt negatívan ítélte meg a mobiltelefont. Megfontolásra mindenképpen alkalmas gondolatai szerint a mobiltelefon „teljesen megváltoztatta az emberi élet terét. Elpusztítja azt a belső csöndet, melyben egyedül vagyunk Istennel (…) Nem is gondolnánk, a mobiltelefon milyen mély és alapvető változást eredményez az emberi lélekben.”

Seyyed Husszein Nasr figyelmeztetése – melynek igazságtartalmát nehéz elvitatni – a mobilkommunikáció szintlépésével mára köznapibb megfogalmazásban is felmerült egyes vallási vezetők körében. A Los Angeles Times tudósítása szerint például az iráni Mesbah-Yazdi ajatollah kijelentette, hogy a fiatalok „mértéktelen” internetezése az imádságtól veheti el az időt. De valójában a többség álláspontját inkább az a pragmatikus hozzáállás jellemzi, amit egy iráni reformista imám a következőképpen fogalmazott meg: „A hívő mindaddig nyugodtan felhasználhatja a modern technika összes formáját, amíg azt hitének megtartása érdekében teszi”.

A szociális médiát még Irán konzervatív vallási vezetője, az egyébként Twitter-profillal is rendelkező Khameini ajatollah sem utasítja el. Khameini kifejtette, hogy a modern eszközöket kizárólag a cél szempontjából kell megítélni: ha rosszra – hazugságokra, erkölcstelenségre vagy az iszlám hit gyengítésére – használjuk, akkor rossz, ha jóra használjuk, akkor jó. Bár ezt a kijelentést a nyugati kommentátorok „kétértelműnek” tartották, valójában dicséretesen gyakorlatias hozzáállást tükröz – még akkor is, ha a szomorú valóságban Irán az egyik legkeményebb cenzúrát működtető hatalom.

A vallási vezetőknek is fel kell ismerniük, hogy az „Internet” csak egy közeg, melyben a pornótól a szentek életéig minden megjelenhet – és meg is jelenik. És miután a tiltó rendelkezéssel nagyon sok csecsemőt ki lehet önteni azzal a bizonyos fürdővízzel együtt, ezért mindenki jobban teszi, ha a saját pozitív tartalmainak fejlesztésére és terjesztésére koncentrál, egyébként meg az ember saját lelkiismeretére bízza, mire kattint és mit zár be.

E. V.

A nyitókép innen

• Cimkék:
közösségi média iszlám korán imádság allah

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére