Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-08-14 20:08:00

A mészárlás óta többen járnak templomba Norvégiában

Naponta történnek az oslóinál nagyobb tragédiák

Hogyan oszlik meg a médiafigyelem? Bekerített minket a világháló? Bodoky Tamás beszélgetése Topolánszky Ákos református lelkésszel a budafoki Péter Pál kápolnában.

Bodoky Tamás:  Nagyon sokféle összeesküvéselmélet kelt szárnyra és mindenki megpróbálja a saját ágendáját ráütni erre az ügyre. Vannak, akik szerint szélsőjobboldali indíttatású volt a támadás, a szélsőjobboldal meg épp ellenkezőleg, cionista hátterűnek látja a történteket. Aki pánikolnak az internettől és a fiatalok változó médiafogyasztási szokásaitól, úgy magyarázzák, hogy a lövöldözős játékok és az internet csinált szörnyeteget Breivikből. Én minden ilyen megközelítést erőltetettnek tartok és azt gondolom, hogy ennél komplexebb történet.

Topolánszky Ákos:  Ez egy vadonatúj formája a terrorizmusnak, mert sehová nem besorolható és ezért nem nyomon követhető. Azért nehéz elleen védekezni, mert csak akkor lehetne, ha mindenkit gyanúsnak tekintenénk a társadalomban, aki dum-dum golyós játékot játszik vagy különböző oldalakat olvas az interneten. De akkor meg az a kérdés, hogy kivételnek tekintsük, „Breivik-jelenségnek”, vagy mégis van valami társadalmi vonzata?

B.T.: –  Ha muszáj valahová besorolni, akkor az iskolai vérengzésekhez raknám.  Emlékezzünk például a Columbine támadásra, amikor fiatalok vagy fiatal felnőttek ámokfutásba kezdenek. Ez egy olyan pszichológiai probléma, bmindig létezett, csak most hozzá tudnak férni fegyverekhez. Ilyen Most olvastam egy interjút a fiúval akit letartóztattak azzal, hogy ilyesminek az előkészületében volt. Most pszichológusok vizsgálják jobbról-balról. Breivik csak azzal lóg ki hogy idősebb és több embert ölt meg. Lövöldözős játékokból vagy szélsőséges ideológiákból millió van az interneten, miközben ilyen tragédia évente egy van.

T.Á.: – Vannak vélemények, hogy Breivik fontos társadalmi kérdéseket feszegetett, csak elfogadhatatlan válaszokat adott rá. Amikor megpróbálják világnézetileg besorolni, az antiiszlamizmus az egyetlen közös elem, amit találhattak ebben a szerteágazó eszmerendszerben, tehát a lényeg az emigráció kérdése, amelyik 10 százalékot tesz ki Norvégiában, Oslóban pedig 25 százalékot, ami elég jelentős és kulturális feszültségekkel jár.

B.T.: – A '90-es években úgy gondoltuk, hogy egy multikulturális társadalom jön létre és különböző kultúrák fognak úgy együtt élni, hogy közben elfogadják egymás különbözőségét. Mára kiderült, sok esetben ez az elfogadás illúzió. Nem csak a többségi társadalom elutasító a bevándorlókkal szemben, bizonyos bevándorló közösségek sem fogadják el a befogadó ország normáit, kultúráját. Ez szegénységgel párosulva azt jelenti, hogy ők is erőszakossá válhatnak, gondoljunk például a mostani londoni zavargásokra. Ez pedig egy olyan oda-vissza erőszakot szül, amely indokot ad a Breivik-féle embereknek.

Topolánszky Ákos: A konfliktus helyett a kommunikációra helyezzük a hangsúlyt! (Kép innen)

T.Á.: –  Én nagyon örültem annak, hogy a norvég társadalom nagyon egységesen reagált és nagyon pozitív üzenetekkel, most lettek igazán egységesek az alapértékeikben, ugyanakkor ez a jelenség nem hívja fel a figyelmet arra, hogy a norvég társadalomban is léteznek diszfunkciók. Egy példa, hogy Norvégiában államegyház van, a lakosság 85 százaléka evangélikus és állami az egyházadó. A norvég egyház tehát elképesztően gazdag. Kérdés, ez hogyan hat a kereszténységre? Hiszen az egyház így nem a szegények, hanem a gazdagok képviselői. A második legnagyobb egyház a humanista egyház és nagyon alacsony a valóban vallásosak aránya, 10 százalék alatti, ami  alacsonyabb, mint Magyarországon. Milyen egyház az, amelyik 85 százalék után kap egyházadót, de kevesebb, mint 10 százalékot szolgál ki lelkileg? Ennek az internet világában van valamilyen leképeződése?

B.T.: – Már olyan is létezik hogy egyházak visznek missziókat ezekbe a világokba. Felismerték, hogy van egy csomó felhasználó, akinek odabent is szüksége van lelki támogatásra.
A mai fiatalok egyre nagyobb mértékben merülnek el virtuális világokban, hiszen egyre jobbak a szerepjátékok, ahol  ha az életben nem vagyunk elég sikeresek, akkor ott azok lehetünk, ha nem vagyok jóképűek, akkor ezok lehetünk – akár még üzletehetünk is. Breivik is játszott a World of Warcrafttal. Ezekről a virtuális világokról tudni kell, hogy hatalmas, több tíz milliós felhasználói táboruk van és hatalmas gazdaságuk, amivel a valós gazdaság is összefonódik, tehát  pénzt is lehet velük keresni. Ezt nehezen értik meg a 30-35 felettiek, mert az ő idejükben még legfeljebb szöveges szerepjátékok voltak, most pedig már gyönyörű grafikája van és annyira valós, hogy teljesen be tudja szippantani az embert. A kérdésre válaszolva:

T.Á.: – Természetesen megnőtt az igény, hogy az ellenőrzés, a biztonságpolitika is terjeszkedjen ebbe az irányba. Szerinted lehet-e ebben előrelépni?

B.T.: – Ellenőrizni lehet, de nagyon sok ilyen világ van és általában maguk a közösségek hozzák a szabályaikat, tehát ha kívülről ráerőltetnek valamiféle szabályozást, akkor az nem fog működni, a felhasználók el fogják hagyni azokat a világokat, ahol őket kényszeríteni akarják, és átvándorolnak egy másikba. Inkább az oktatásnak lenne szerepe.

T.Á.: – Van egy olyan oldala is ennek a dolognak, hogy ameddig Utøya szem előtt van, ennél naponta és nagyobb nagyságrendű tragédiák történnek a világban. Tehát a médiába kerülés mennyiben befolyásolja ezt a történetet?

B.T.: –  Pár éve készített egy médiakutatást egy harvardi kutató, amin az látszott, hogy a GDP mértékével jár együtt a médiafigyelem. Ameddig a gazdagabb országokban egy közepes balesetből is hír lehet,  a szegényebb országokban komplett etnikumokat irthatnak ki úgy, hogy abból nem lesz hír. Breivik azért is ekkora hír, mert a világ egyik leggazdagabb országában történt, miközben Afrikában nagyobb mészárlások napi szinten lezajlanak, úgy hogy a kutya nem kapja fel a fejét.

T.Á.: – Valami hasonló országon belül is így van, mert miközben a borsodi szegénységről alig kapunk hírt, az ottani bűnözésről viszont rengeteget. Visszatérve az iszlám szerepére, az iszlám kultúrájára úgy szoktak tekinteni, mint a terrorizmus kultúrájára, ami hallatlanul igazságtalan, hiszen az Al-Quaida által befolyásolt tömegek nincsenek többen húszezernél. A muszlim világ meg úgy tekint a kereszténységre, mint agresszív világhatalmi tényezőre. A két világvallás által meghatározott kultúrkör párbeszédében tehet valamit az internet?
 

Bodoky Tamás: Afrikában nagyobb mészárlások napi szinten zajlanak, s a kutya nem kapja fel a fejét

B.T.: A virtuális világokban ott nincsenek meg ezek a határok, aki oda belép az elfogadja a virtuális világ szabályait és rendkívül nagy a nemzetközi keveredés. Egy World of Warcraft csatában több, mint 30 ország szülöttei vannak együtt jelen. Nem tudom mit lehetne tenni, talán egy olyan fórumot létrehozni, ahol ezek az emberek kommunikálhatnak egymással egyenrangú félként, erre az internet nagyon jó lehet. Tapasztalható ugyanakkor egy erős félelem a muszlimoktól. Nagyon érdekes, hogy azok a liberálisok, akik eddig a multikulturalizmust hirdették, most kezdenek intoleránssá válni az iszlámmal szemben, elég Seres Lászlónak a Hírszerzőn megjelent publicisztikáira gondolni. Seres már a szélsőjobboldal érvkészletét hozza fel ezekben az ügyekben. Itt a kereszténységnek az lehet a szerepe, hogy a konfliktus helyett a kommunikációra helyezze a hangsúlyt.

T.Á.: – Az elmúlt pár évben nem nem volt halálos áldozata az iszlám terrorizmusnak, miközben most történt egy ilyen esemény Norvégiában, amikor 76-an haltak meg. Ezt csak példaként mondom. A kereszténység nagyon fontos üzenetet kapott azt hiszem, mégpedig, hogy az egyházaknak foglalkozni kell ezzel a témával. Az interneten megnéztem, milyen visszajelzések vannak a norvégiai eseményekről. Vannak, akik a rend oldaláról közelítik meg a kérdést, erős bevándorlási szabályozást követelnek, saját lakóhelyek megvédését és így tovább, a másik ami felmerül, az integráció. A te meglátásod szerint a média melyiket közvetíti most?

B.T.: – A média széttöredezett, nem lehet arról beszélni, hogy ezt csinálja vagy éppen azt csinálja.

T.Á.: – Mégis azt kell mondanom, hogy a nem szerkesztett média – honlapok tömegei jönnek létre nap mint nap – felelőssé tehető bizonyos nézetek elterjedéséért.

B.T.: –  Én alapvetően nem tartom jónak, hogy az internetet és az eszmék szabad áramlását okolják, amiért terrorcselekmények történnek. Amikor a '90-es években a bombareceptek hozzáférhetővé váltak a neten, valaki – talán Esztergomban – ketchupos dobozba rejtett egy bombát és ezután alakult ki pánik, mert az internetről töltötte le a receptet hozzá. A tévéstúdiókban azon sopánkodtak a riporterek, hogy most már bárki letöltheti a bombarecepteket az internetről és tele leszünk bombamerényletekkel. Csakhogy ez nem így történt. Aki meg nem akar robbantani az akkor sem fog, ha az internetről tudja letölteni a leírását.

T.Á.: –  Azt hiszem, a keresztyénségnek azt az érzékenységet kell képviselnie, amellyel felismerhető, hogy az emberek szenvednek, az emberek valamit rossznak látnak. Ha az erőszak büntetőjogilag nem szankcionálható, akkor ezek mellé az emberek mellé oda kell állni és legalább meg kell érteni őket, és ha lehet, akkor még tenni is kell, közvetíteni a felek között, az érdekeiket képviselni. A keresztyénségnek ez egy nagyon fontos funkciója. Jézus azt mondja, hogy menjetek ki a táboron kívülre, azaz nem vagyunk a gyülekezetünkbe bezárva, dolgunk van, ez egy nagyon fontos identitása a keresztényeknek. Megnéztem az evangélikus egyház oldalát, ahol érthető módon meglehetősen sok utalás volt a norvégiai testvéregyházra, de sem a református, sem a katolikus egyház oldalán nem találtam konkrét utalást.

B.T. – Ehhez nem kell elmenni Norvégiáig. Ma, Magyarországon a szélsőjobboldalon egyre többen láttatják az erőszakot megoldásnak a szembenállásainkra vagy etnikai problémáinkra, ami ellen szerintem az egyházaknak sokkal határozottabban szót kellene emelniük. Hiszen azt látjuk, hogy ez nálunk is elmehet a tettleges erőszakig, ha a cinikus hallgatás stratégiáját választja a társadalom, ahelyett, hogy határozottan szót emelne ellene. A keresztény egyházaknak ebben fokozott felelőssége van.

T.Á.: – Igen, a minden oldali erőszakkal szemben. Nagyon fontos, hogy az egyház javítsa a társadalmat. Egyébként a Breivik-ügy az embereket közelebb hozta egymáshoz, állítólag a vallásosság is megnőtt Norvégiában azóta, többen járnak templomba. A kereszténység – XVI. Benedek pápával az élen – megbékélést hirdet az iszlámmal. Breivik csak felhasználta a kereszténységet, de a kereszténység fő üzenete, a béke és a szeretet zavarók voltak számára.

 

-tvl-


 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Terrorizmus
  • Eljárás nélkül tartják fogva a rabokat
  • A keresztény és az öngyilkos merénylők
  • A vírus, amely könnyen biológiai fegyver lehet
  • Öt éve elrabolt FBI-ügynök kéri Amerika segítségét
  • CIA-ügynököket tartóztattak le a hatóságok
  • Amerika fél a terrorizmustól, de a gazdaságtól jobban
  • Csőbombás terroristát fogtak el New Yorkban
  • Mi motiválja valójában a terroristákat?
  • „A mi keresztünkön nincsen horog”
  • Kiszabadultak az emberrablók karmaiból
  • További cikkek Oslói mészárlás
  • Továbbra sincs bűntadata Breiviknek
  • Továbbra is rácsok mögött marad Breivik
  • Norvég vérengzés: visszatértek a szigetre a túlélők
  • Az anonim blogolás veszélyei: megszólal a pszichológus
  • Felmentette volna Breiviket az izraeli lap?
  • Megszűnhet a bloggerek névtelensége
  • A New York - Oslo tengely
  • Egy baptista csoport szerint Isten küldte Breiviket
  • Breivik döbbenetes kommunikációs stratégiája
  • Breivik, a japán erkölcs és a Nyugat alkonya

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.