Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-12-03 08:30:00

A tavasz hoz majd enyhülést a levertségre

Karácsonyi depresszió: van félnivalónk?

Sokak számára a téli ünnepek szomorúsággal, átmeneti depresszióval járnak, sőt a közhiedelem szerint a karácsonyi időszakban megugrik az öngyilkosságok száma. Valóban így lenne?

A keresztény világban a karácsonyt az év legboldogabb időszakának szokás tartani, ez a szeretet ünnepe, az öröm, a családdal és barátokkal való együttlét ideje. A szakemberek szerint a karácsonyi érzelmi hullámvölgyért sok esetben nem maga az ünnep, inkább a rövid, borongós téli napok beálltával megjelenő, szezonális hangulatzavar (SAD) nevű kórkép a felelős, mely alól csak a derűsebb tavasz hoz enyhülést az érintetteknek.


Téli depresszió, stressz, magány

Vannak azonban, akik közvetlenül az ünnepek okozta stresszhez köthető, gyorsabb lefolyású lehangoltsággal (Christmas blues) küzdenek. Ezt okozhatja kimerültség: a téli ünnepek – a készülődés, a tülekedés, a társas kötelezettségek – sok ember számára nagyon fárasztóak. És komoly stresszforrás a magány és a gyász is, ezek az érzések ünnepekkor óhatatlanul felerősödnek azoknál, akik elvesztették szeretteiket vagy munkájukat.

Szorongást jelenthetnek az ilyenkor megkerülhetetlen társas összejövetelek is, amikor azokkal a családtagokkal és ismerősökkel kell találkoznunk, akiket legszívesebben messziről kerülnénk. Sokaknál ez több puszta viszolygásnál, ők azért rettegnek a családi ünnepektől, köztük a karácsonytól is, mert szörnyű élményeiket hívják elő. A karácsonyfa illata, a sütemények, a dalok, az első hóesés legtöbbünkben boldog emlékeket ébreszt, de más a helyzet azoknál, akiket gyerekkorukban bántalmaztak. Náluk a „kötelező” családi vacsora gondolata a veszekedések, az erőszak, a rettegés élményét idézik fel az ünnepek közeledtével. És ez akkor is előfordulhat, ha a bántalmazó már rég nem él.


Túlzott elvárások, pénzügyi gondok

De a szezonális depresszió és a stressz csak részben magyarázza a téli ünnepekkor sokaknál fellépő levertséget. A szakemberek szerint jellemzőbb, hogy az ünnepekkel kapcsolatos túlzott elvárások állnak a karácsonyi-szilveszteri összeomlás hátterében.


Túlzott tökéletesség. Fotó innen

A karácsony elüzletiesedése sok embert keserít el, sőt dühít fel. Ilyenkor mindenhol az ajándékozást, a „tökéletes” társas eseményeket sulykolják, állandóan a boldogan, elegánsan, bőségben ünneplő mintacsaládok képe ömlik ránk. Ehhez az idealizált képhez képest szinte mindannyiunk élete fakóbbnak tűnik, nem meglepő, hogy sokan ilyenkor kezdenek számvetésbe, életük hiányosságain való töprengésbe, és ez az önmarcangolás („másoknak több van, jobban megy”) vezet a levertséghez. A költekezésre irányuló állandó nyomás is komoly szorongásforrás, különösen a mostani, pénzügyi szempontból bizonytalan időben. Korunk idealizált, a költséges ajándékokat hangsúlyozó ünnep képe felerősíti a gazdasági válság áldozatainak a megtakarításaik elvesztésével, a munkanélküliséggel járó problémáit.

„Első pillantásra úgy tűnik, van értelme a »karácsonyi depresszió« kifejezésnek, de ha alaposabban megnézzük, kiderül, hogy még sincs. Kulturális torzítással élünk, mely szerint az ünnepi alkalmak boldogtalanná tesznek, nem pedig boldoggá, és azért teszünk így, mert elvárásaink irreálisak… Nyilvánvalónak tűnik, hogy az ünnepi melankólia elkerülésének legjobb módja, ha megtanuljuk értékelni, amink van, és elfogadni, hogy ez nem kevesebb, mint amennyinek lennie kéne, sőt, talán több is” – írja dr. Chris Ballas pszichiáter, a Pennsylvania Egyetem oktatója.


A karácsonyi öngyilkosságok mítosza

Az ünnepi időszakban fellépő levertség könnyen támad tehát, ha a karácsony magányos, kimerítő, nem hasonlít a luxusreklámra, szegényebb, mint tavaly volt, vagy az új évvel nem jön el a várt újrakezdés. A szezonális hangulati zavarral küszködőknél jellemzően ugyancsak erre az időszakra esik a téli depresszió mélypontja. De vajon igaz-e az az általános hiedelem, hogy ezek az érzések több öngyilkossághoz vezetnek? A vizsgálatok szerint távolról sem.

Kutatások sora igazolja, hogy ünnepek alatt (a nem vallási ünnepekkor is) visszaesik az öngyilkosságok száma, és több nyugati országban is azt találták, hogy ez a csökkenés még kifejezettebb a karácsony és újév határolta időszakban. „Az ünnepi levertség valós jelenség, de nem feltétlenül olyan, ahogy a legtöbben elképzelik. Egyesek szezonálisan élik meg a depressziót, de az öngyilkosság legjellemzőbb időszaka nem a tél, sokkal inkább a tavasz vagy a nyár” – mondta John McIntosh, az Indiana Egyetem pszichológiaprofesszora egy, a Medicinenet-nek adott interjúban.

Az ünnepekkor elkövetett öngyilkosságok mítosza azonban makacsul tartja magát. Dan Romer, a Pennsylvania Egyetem kutatója évek óta vizsgálja, hogy az amerikai sajtóban hogyan jelennek meg az öngyilkosságok a novembertől januárig tartó időszakban. Míg 1999-ben az ilyen hírek közel 80 százaléka a mítoszt erősítette, 2006-ra már csak mindössze 10 százalékuk, 2008-ra azonban arányuk ismét közel 40 százalékosra emelkedett. Romer nem tudja, mi lehet erre a magyarázat, de azt mondja, nem rossz szándék vezeti az újságírókat: valószínűleg segíteni próbálnak az embereknek.

Ez a hiedelem azonban inkább ártalmas. Ronald Pies, a Tuft Egyetem pszichiátere szerint ugyanis felesleges szorongásnak teszi ki az embereket, de ami még rosszabb, bátoríthatja is azokat, akik az önkárosítás határán állnak, ha arról olvasnak, hogy az ünnepekkor sokan követnek el öngyilkosságot – így válhat a mítosz önbeteljesítő jóslattá. A karácsonyi melankólia valós jelenség, de a szakemberek szerint öngyilkosságot csak olyasvalaki követ el, aki hosszú hónapokon, éveken át szenvedett komoly depressziótól vagy más pszichés betegségtől – az átmeneti levertség nem vezet öngyilkossághoz. Paula Clayton, az öngyilkosságok megelőzésére létrejött amerikai alapítvány, az AFSP orvos igazgatója szerint „a karácsonyi öngyilkosságok mítosza elvonja a figyelmet a valós problémáról: azokról az emberekről, akik egész évben az öngyilkosságot fontolgatják – és egyáltalán nem kapnak segítséget.”

A kutatók ezért inkább az öngyilkos viselkedés valódi mintázatait és mozgatórugóit kutatják, azzal a céllal, hogy megtalálják azokat a tényezőket, melyek védelmet jelentenek. Az egyik ilyen tényező a kötődés: a családi, baráti kapcsolatok, a közösségi lét, ezeket pedig erősíteni tudják a rituálék. A Syracuse Egyetem kutatói például 50 év családpszichológiai vizsgálatait áttekintve azt találták, hogy a rutinok és szertartások, mint a vasárnapi ebédek, de a karácsonyi ünnepekre való készülődés és a nagy, közös ünnepi vacsora is, jellemzően jót tesznek a kapcsolatoknak. Ezek a rituálék erősítik a családi kötelékeket, társas támogatást nyújtanak, ami jót tesz a lelki és a testi egészségnek egyaránt. Érdemes ezt szem előtt tartani, amikor a karácsonyi és szilveszteri családi, baráti összejövetelekre készülődünk.

 

– mi (forrás: Healthcentral, Medicinet, USA Today, Health and Age)

A nyitókép innen

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Karácsony
  • Karácsonyi vérengzés a megyei önkormányzatoknál
  • Ma három csodát ünneplünk
  • Gyermekgyilkosságok: mészáros volt-e Heródes?
  • Keresztények, de elutasítják a karácsonyt
  • De ki az a Larvandad, a Gusnászf és a Hormizd?
  • Most akkor magyar a bejgli, vagy nem?
  • Egy progresszív vasutas elképesztő fotói
  • Karácsonyt nem csak keresztényeknek
  • Kálvin: mi az igazi ajándék?
  • A dal, ami nélkül nincs karácsony

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.