Van egy internetes személyiségünk is

Az anonim blogolás veszélyei: megszólal a pszichológus

A norvégiai vérengzésnek voltak előjelei: Anders Behring Breivik évekig tudatosan készült a lövöldözésre, amiről 1500 oldalnyi internetes írása tanúskodik.  Az internet mögé bújó bloggerek személyiségének a torzulásáról már több tanulmány született, ám érdemi lépés nem követte a kutatásokat. A héten a német belügyminiszter, Hans-Peter Friedrich a Der Spiegel című lapnak az internetes anonimitás megszüntetéséről beszélt, szerinte csak ez akadályozhatja meg a következő ámokfutást.

Van egy internetes személyiségünk is

Régebben internetfüggőségről beszéltünk, és arról, hogy a névtelenség által torzulhat a valós személyiség, de ma már ez nem egy ilyen egyszerű kérdés − mondta lapunknak Galgóczy-Sánta Boglárka pszichológus −, hiszen a világháló térhódítása és folyamatos fejlődése miatt szerves része lett az életünknek, nemegyszer a normális kapcsolattartás is a neten keresztül zajlik. Nem meglepő, ha chaten beszéljük meg az esti randit vagy bármi mást, és az üzleti ügyeket is főleg ott intézzük, a pénzügyi oldalát nézve pedig sokszor olcsóbb, mint telefonálni.

Az embereknek általában van internetes személyisége − hozzászólásokat írnak különböző oldalakon, kezelik a facebookos, iWiW-es adatlapjukat −, ami jó esetben a valós személyiség kiterjesztése, szerves része. A probléma akkor kezdődik, ha valaki az internet anonimitása mögé bújik: vagy azt gondolja, a valós személyisége elfogadhatatlan, vagy csak szeretne más identitást (is), ezért létrehoz egy „másik ént”. A fel nem vállalt konfliktusok helyett teljesen újjáépíti az életét – egy álomvilágban. Bizonyos korlátok között ez a módszer elfogadható, amíg egy stabil személyiség áll mögötte, aki tisztába van saját identitásával, határaival. A gond az, ha valaki összekeveri a valóságost az internetes személyiségével, több időt tölt a pszeudoidentitásban, mint a sajátjában.

Nyíltan kéne inkább blogolni

Akkor beszélhetünk valakinek az igazi függőségéről, ha a kapcsolatai csak az internetre korlátozódnak, valós találkozás nélküliek, és igazából nincs is igénye személyes beszélgetésekre. A látszatvilág erősödése elmoshatja a határt valóság és fantázia között, a „ki vagyok, és ki szeretnék lenni” között. A függőség akkor kezdődik − magyarázza a pszichológus −, ha zavarja az egyént a normál életvitelben, vagy internetes tevékenysége zavarja a környezetét, ezért érdemes figyelni az intő jelekre: ha a számítógép és a netes kapcsolatok veszik át az ember életében a főszerepet, akkor valami baj van. Megoldatlan gondok húzódhatnak a háttérben, amiket nem tud másként „kibeszélni”. Érdemes ilyenkor megpróbálni vele elbeszélgetni arról, mi az a plusz, amit az internet ad neki, mit pótol az életében.

A névtelenség megszüntetése maga után vonná azt is, hogy a bloggernek nyíltan vállalnia kellene gondolatait, nézeteit, illetve a feltöltött tartalmakért a felelősséget. Jogi szabályozás hiányában egyelőre nem megvalósítható az azonosítás, de a jövőben talán megoldódik a probléma, így akár elkerülhetők lehetnének a norvégiaihoz hasonló katasztrófák.

AE

• Cimkék:
net internet világháló anonimitás

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére