Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Életmód
2011-02-19 22:00:00

Dél-Afrika a romantikus regények bűvöletében

Afrika átalakította a szappanopera műfaját

Fekete-Afrika legdélebbi szegletének szerelmes történetei elsősorban a fiatal, fekete női hallgatóságot szólítják meg. A Nollybooks Dél-Afrika válasza a népszerű „love story”-k sablongyűjteményeire.

Az érzékeny „fekete románc” finom különbségeket, például nagyobb érzékenységet és cselekménydúsabb történetvezetést mutat nyugati hasonmásához képest. Mindenekelőtt a hősök kék helyett barna szeműek, és nem az angol felső tízezer osztályába tartoznak, hanem például az MTV afrikai divíziójának élén állnak. Moky Makura, egy nigériai születésű író, a Mills & Boon-könyvek népszerűségén felbátorodva, 2009-ben indította el a Nollybooksot.

A Mills és Boon romantikus regényei 1908-as debütálásuk óta nagy népszerűségnek örvendenek. Világszerte évente 200 millió példányt adnak el romantikus irodalmukból.

A Nolly-könyvek szerzői arra törekszenek, hogy regényeikben ne a szex álljon a középpontban. Makura tisztában van vele, hogy mit jelent olyan időben születni, amikor a szerelem a legveszélyesebb dolog, hiszen Dél-Afrikában naponta 1000 ember hal meg AIDS-fertőzésben. Az író így természetesen nem hanyagolhatja el a biztonságos szexre adott válaszadást sem. Hősei és hősnői – ha szükséges – mindig óvszerhez nyúlnak. Emellett ezek a regények menekülést is nyújtanak az asszonyoknak egy olyan érzékeny és értékorientált világba, ahol megértés, gyengédség és szenvedély várja őket.


Nollywoodi szappan?

A Nollybooksot értelemszerűen Nollywood inspirálta. A nigériai filmipar már korábban bebizonyította, hogy az afrikaiak választ tudnak adni saját problémájukra. Pontosan ezt a célt szolgálja a Nolly-irodalom is: egyéni reflexiót és problémakezelést. Afrikában nem látunk olyan könyvet, amelynek célja pusztán a szórakoztatás lenne. Ennél szélesebb körű igényt akar kielégíteni az irodalom: nevel, oktat. Az afrikai romantikus irodalom tehát nem egyenlő a szappanopera műfajával. A súlyos társadalmi és szociális, s főként egészségügyi problémák miatt nem lehet egyenlő.

Az afrikai országban nagyon nehéz az íróknak első osztályú életet biztosítani, mert a dél-afrikai egyelőre nem egy olvasó nemzet. A romantikus irodalom, s képviselője, a Nollybooks tehát még kiforratlan, de Makura lát fantáziát ebben a műfajban. Tervei között szerepel Nyugat- és Kelet-Afrika „meghódítása”. Ehhez azonban szélesebb társadalmi réteget akar majd megszólítani. A könyvek példányonkénti 10-dolláros ára még mindig túl magasnak tűnik a terjeszkedéshez. Makura a gyors „olvasási fogyasztás” üzletét is felfedezte. Nem ő az egyetlen Dél-Afrika könyvpiacain, aki jövőt és üzletet lát a romantikus irodalomban.

A Kwela Books a Safir Press kézjegyét viseli magán, és a városi feketerománc iránti igényt elégíti ki. A Nollybookstól eltérően a Kwela Booksnál, ahol 1500 dollár fölött keresnek az írók kéziratonként, van szex, de nagyon erős hangsúly van a biztonságos szexen – emeli ki Mocopi Shale, aki két novellát írt a Safir Press részére. Az egyik „A szerelem bátorsága”, a másik „Az én hercegem”. Ő is rámutat arra, hogy a szexet egészen más módon ábrázolják az afrikai regényekben, mint angliai hasonmásaikban. Ez elsősorban a fent már említett tény miatt van így. Afrikában az AIDS-fertőzöttség magas aránya ugyanis eleve átalakítja a romantikus regény szerkezetét és a megközelítési módokat.


A sejtetés művészete

Ez bennünket megerősíthet abban, amit Makura is mond, hogy egy szép történet elmeséléséhez, egy igaz szerelem bemutatásához nem feltétlenül van szükség a szex felvillantására. A szerzők arra törekszenek, hogy megmutassák a fiatal lányoknak, hogy létezik olyan hősnő, aki képzett, sok mindenben jártas, éli az életét, de nem attól érzi jól magát, hogy hol itt, hol ott alszik. Nincs szüksége mindenáron szexre, a történet mégis egy jó pasival és egy szép kapcsolattal végződik, ami nyilván egyéb dolgokat is sejtet.
Empi Baryeh ghánai író így vélekedik erről: „Célunk, hogy bölcsességgel lássuk el a fiatal, fekete lányokat és bizalommal legyünk feléjük, hogy felismerjék a megfelelő kapcsolatra való jogukat és harcoljanak azokért a kapcsolatokért, amelyeket megérdemelnek.”

Dél-Afrikában az AIDS elleni küzdelem egy értékorientált, nem szappanopera kategóriájú romantikus irodalmat hívott életre, melynek egyértelmű üzenete, hogy még viszontagságos időkben, amikor a szerelem akár a legnagyobb félelem tárgya is lehet, léteznek nagy és fontos egymásra találások, melyekért érdemes küzdeni. Az afrikai romantikus könyvpiac egyúttal a sablonos európai szerelmes történetek újragondolására késztet bennünket. És arra hívja fel a figyelmet, hogy viszontagságos körülmények között értéke lehet a könnyed ponyvairodalomnak.


Udvarhelyi Erzsébet

 

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Afrika
  • Valóban emberrablás történt?
  • Hamis és életveszélyes gyógyszerek kerültek forgalomba
  • Afrikai történet: magukra hagyták a menekülteket?
  • Ki állítja meg a kereszténygyűlölőket?
  • Milliárdok tűnnek el
  • Népirtás után megtérés Ruandában
  • Újabb Mohamed-karikatúra miatt égtek a koptok házai
  • Megtért a kannibál tömeggyilkos
  • Jólét és demokrácia Afrikában?
  • Véres karácsony: tizenkilencen meghaltak

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.