Az új megelőzési eljárás segít a kiégés korai felismerésében

A burnout a lelkészeket sem kíméli

A foglalkozási stressz „a 21. század egyik legnagyobb egészséget fenyegető veszélye”, állítják a szakértők. A kiégés (burnout) szindróma sokat vizsgált jelenség, amely elsősorban azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő feladatot látnak el, akiknek munkájukhoz az átlagosnál sokkal nagyobb mértékű empátiára van szükségük (orvosok, ápolónők, pedagógusok, lelkészek, szociális munkások stb.). Eredetileg csak ezek a hivatások számítottak magas kiégési kockázatúaknak.

A lelkészek veszélyeztetettebbek

Manapság viszont a burnout szindróma mindegyik szakmában megjelenhet, mindenkit fenyeget, aki munkáját és magánéletét huzamosan nem tudja összehangolni. Elsősorban a lelkes, elkötelezett és segítőkész emberek közül az idealisták veszélyeztettek, akik azt gondolják, hogy erejük végtelen, hogy mindent kibírnak, és állandóana tökéletességre törekszenek, akik nem tudnak nemet mondani, és mindenkinek meg akarnak felelni.

Sokan elfojtják problémájukat. Fotó innen

A Freiburgi és a Witten-Herdecke Egyetemek közös tanulmánya során 370 lelkész vett részt a vizsgálatban. A lelkipásztorok több mint 40 százalékánál figyelték meg a kiégés tüneteit. Ugyanis Németországban a hívők növekvő mértékű egyházi és hitközösségi kilépése a lelkészekre nagyobb érzelmi terhet ró. Tavaly több százezer hívő gondolta úgy, hogy hátat fordít az egyháznak. A kilépési hullámból következő takarékoskodási intézkedések pedig az egyházakban egyre nagyobb mértékű munkamegterheléshez vezetnek.

A kiégés tüneteiben szenvedő lelkipásztorok nem szívesen beszélnek problémájukról, a téma elfojtása további hátráltató tényező abban, hogy időben felismerjék a bajt. Ez a megelőzés szempontjából is akadályozó, és ahhoz vezet, hogy a lelkészek családjai és a gyülekezet már csak túl későn szembesül a problémával.

Nem indul a motor

Patrick Ulmann teológus, burnout- és stresszkezelési tanácsadó így magyarázza: „Manapság hatalmas az elvárás a munka világában – rövidebb idő alatt magasabb teljesítményt kell nyújtani. Átlagosan sokkal kevesebbet mozgunk, mint 50 évvel ezelőtt, ami ahhoz vezet, hogy a stresszhormonok hosszabb ideig maradnak szervezetünkben és az immunrendszerünket terhelik.

Az autonóm (vegetatív) idegrendszerünk alapvetően két összetevőből áll, a szimpatikus (teljesítmény) és a paraszimpatikus (kikapcsolódás) rendszerből. Ez a gépkocsik gáz- és fékpedáljához hasonlít. Ha valaki kocsijával folyamatosan gázt ad, előbb-utóbb falnak ütközik vagy gödörbe megy. Ha egy ember folyton stressz alatt van, előbb-utóbb elveszítheti sejtjeinek rugalmasságát. Biológiailag nézve reggel nem indul a motor” – világítja meg hasonlatát Ulmann.

„Minél kimerültebb voltam, annál inkább azon rágódtam, hogyan fogom tudni elvégezni az összes feladatomat” – mesél egy lelkész saját tüneteiről. Két évig ő volt a felelős egy egyházközség alapításáért, minden erejével és időt nem sajnálva dolgozott, aztán nem bírta tovább. Az alváshiány egyre nagyobb kimerültséghez vezetett. Elindult egy negatív spirál, amiből nem tudott kijönni. „Az emberek egyre jobban erőlködnek, habár már teljesen kimerültek, ez a tipikus kezdeti fázisa a kiégésnek” – mondja Ulmann.

A burnout soha sem keletkezik csak önmagában a magas munkaterhelés miatt, kialakulásában fontos tényező a siker és a sikertelenség aránytalansága. Gyakran olyan emberek észlelik a kiégés tüneteit, akik önkéntesen rengeteget dolgoznak, de nem kapnak érte elismerést.

Új megelőzési módszer – Prelax

A burnout egy krízishelyzet, amelynek leküzdése, megoldása egyedül nem lehetséges, mindenképpen külső segítségre van szükség. A kiégés tüneteiben szenvedő betegek hivatásos segítségre szorulnak. Egy nyaralás vagy egy kúra nem elég. Az érintettek gyakran több hétre, sőt több hónapra kiesnek a munkából. Nem minden ilyen pácienset kell kórházban ellátni, gyakran elég az ambuláns kezelés is, melynek legfontosabb része a pszichoterápiás kíséret.

A „Prelax” egy nemzetközi teológusképző intézet (IGW International Zürich) és egy stresszkezelési szakértő cég közös kezdeményezése. Az új megelőzési eljárás, a „Prelax” segít a kiégés korai felismerésében, valamint az érintettek állapotának követésében. A burnout szindróma prevenciójában igen nagy szerepe van a képzéseknek, továbbképzéseknek, tréningeknek, a támogató jellegű munkahelyi kapcsolati háló kialakításának. Fontos szerep hárul a munkatársakra, csoporttársakra, akik segítségére lehetnek a küszködő egyénnek. Egy jó csapatban a kiégés lehetősége a minimális szintre csökkenthető, köszönhetően az egymásra figyelésnek, a jó emberi kapcsolatoknak.

A módszer egész évben a következőket kínálja: folyamatos elemzés, személyes motivációk, attitűdök tisztázása, az önmagunkról kialakított kép valódisága, a hivatás határainak megállapítása és a továbbképzés, melyek együttesen csökkentik a burnout kockázatát. Ezt a szolgáltatást bárki igénybe veheti, kortól és nemtől függetlenül.

A kiégés megelőzhető és kezelhető probléma. Fontos, hogy mielőbb felismerjük azokat a jeleket, amelyek veszélyre hívják fel a figyelmet. A „Prelax” módszer központi eleme egy hosszú távú stressz-teszt is, amit a résztvevők 6 hónaponként töltenek ki, majd ezt egy szakértő kiértékeli. Ha a teszteredmények a kritikus zónában mozognak, egy tanácsadási megbeszélés jön létre. Évente egyszer közös pihenőnapot is szerveznek.

– bcs (forrás: pro-medienmagazin, livenet.ch)

A nyitókép innen

• Cimkék:
burnout kiégés lelkészek stressz kimerültség

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére