Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2012-01-06 17:20:00

Az ortodoxia e napon emlékszik meg az Úr születésnapjáról

Ma három csodát ünneplünk

A nyugati egyház három csodát ünnepel ma: a napkeleti bölcsek látogatását a megszületett Jézusnál, a kánai menyegzőn borrá változtatott víz esetét, illetve a bibliai tényt: Jézust Keresztelő Szent János a Jordán vizébe merítette alá.

A korábbi századokban vízkeresztkor ünnepelték Jézus születésnapját, a keleti egyházakban máig tart ez a szokás – több millió ortodox keresztény ma karácsonyozik. A katolikus hagyomány szerint a mai a karácsonyi ünnepkört lezáró, december 25. utáni tizenkettedik nap, amely után kezdetét veszi a farsang, ami egészen a böjt kezdetéig, azaz hamvazószerdáig tart.


Kána és a Jordán

János evangéliuma emlékezik meg róla: Jézus egy esküvői vigasságon, amikor már alig volt bor, a vizet borrá változtatta. Amikor az anyja felhívta a figyelmét arra, hogy a bor fogytán van, így válaszolt: „Mi közünk ehhez, asszony? Még nem jött el az én órám!” Hagyományosan ez az első csoda, amit követően Jézus megkezdte nyilvános működését.

Lukács evangéliumában olvashatjuk: „Történt pedig, hogy amikor már az egész nép megkeresztelkedett, Jézus is megkeresztelkedett. Miközben imádkozott, megnyílt az ég, és mint egy galamb, testi alakban leszállt rá a Szentlélek, s ez a szózat hangzott az égből: „Te vagy az én szeretett Fiam, benned telik kedvem.” Máté evangéliumában az is olvasható, hogy János szabadkozott, amikor odament hozzá Jézus: „Nekem van szükségem arra, hogy megkeresztelkedjem általad, s te jössz hozzám?”


Epiphania Domini

Az ünnepet latinul Epiphania Domininak – az Úr megjelenésének – nevezik, a magyar vízkereszt elnevezés pontosan utal a víz megszentelésére, a megkeresztelésre. Az egyházban napjainkig sokfelé élő szokás, hogy ezen a napon, éjszakai virrasztást követően vizet szentelnek, lehetőség szerint pataknál, folyónál vagy kútnál, ezek hiányában a templomban. A szent liturgiát végző pap először a hármas gyertyát, a „trikeriont” háromszor a vízbe meríti, majd a vízre lehelve kéri a Szentlélek lejövetelét, befejezésül pedig a kereszt áldásával megszenteli a vizet. Szokás, hogy a hívek a megszentelt vízből hazavisznek.

A vízszentelésből – és az ezzel együtt végzett tömjénszentelésből – alakult ki a katolikus házszentelés, amikor is a megszentelt vízzel áldják meg a családi otthonokat, az ajtókra írva az évszámmal együtt a Háromkirályok neveit, idén ez így néz ki: 20+G+M+B+12.


Pogány hiedelmek, népi szokások az ünnep körül

A katolikus plébánosok ezen a napon kezdték meg a hívek látogatását. A Székelyföldön például a házszentelés után a papot égő gyertyával kisérték ki, mert azt tartották, hogy ezen a módon nagyobb lesz a kender. A lány a házszentelés előtt levette a gyöngyöt a nyakából, és a küszöb mellett a szőnyeg alá rejtette – ahol a pap átlépte azt –, majd pedig a szentelés után a párnája alá dugta a gyöngyöt, és megálmodta, hogy ki lesz a jövendőbelije.

Több helyen a szentelést végző papot a kántor, két ministráns és az ajándékokat összegyűjtő egyházfi kísérte. Göcsejben sonkát, szalonnát, tojást, babot, gabonafélét és lélekpénzt adtak nekik. A papnak a szentelés után le kellett ülnie a szobában, mert úgy vélték, hogy ettől a tyúkok kotlani fognak. Miután a pap elment, a gazda vagy a felesége a helyére ült, azután kiseperték a pitvart, hogy még abban az esztendőben a lány férjhez menjen, a legény pedig nősüljön.

Ha vízkeresztkor esik – tartotta a népi bölcselet –, akkor hosszú tél, ha pedig hideg az idő, akkor korai tavasz lesz. Érdekes szokás honosodott meg a németországi Eichenbrunnban: vízkereszt napja – e napon szedik le a karácsonyfákról a díszeket – után karácsonyfahajító versenyt rendeznek, külön a nőknek, a férfiaknak és a gyerekeknek. A jelenlegi rekord, amit két évvel ezelőtt állítottak fel, 11 méter és 45 centi.

 

Simon F. Nándor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Karácsony
  • Karácsonyi vérengzés a megyei önkormányzatoknál
  • Gyermekgyilkosságok: mészáros volt-e Heródes?
  • Keresztények, de elutasítják a karácsonyt
  • De ki az a Larvandad, a Gusnászf és a Hormizd?
  • Most akkor magyar a bejgli, vagy nem?
  • Egy progresszív vasutas elképesztő fotói
  • Karácsonyt nem csak keresztényeknek
  • Kálvin: mi az igazi ajándék?
  • A dal, ami nélkül nincs karácsony
  • Politikusok versenye: ki a legkeresztényibb?

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.