Szükséges és lehetséges: lassan demokratizálódik Egyiptom?

Védeni fogja az alkotmány a vallási kisebbségeket

AnnaMaria Shaker, a Human Rights First blog szerzője az egyiptomi alkotmányozási folyamat kapcsán ír arról, hogy Egyiptom előtt rendkívüli lehetőség nyílt arra, hogy megszüntesse a vallási kisebbségeket eddig sújtó megkülönböztetéseket. Ez nemcsak a vallási szabadságjogok terén jelentene fontos előrelépést, de megfelelne a jelenlegi társadalmi hangulatnak, visszaszorítaná a szektariánus erőszakot, és egyben hozzájárulna Egyiptom demokratizálódásához is. A továbbiakban közreadjuk tanulmányát.

A létrehozandó Alkotmányozó Gyűlésnek — melynek tagjait a frissen megválasztott parlament jelöli ki Egyiptom új alkotmányának megírása céljából — a szerző szerint egyedülálló alkalma adódik arra, hogy alkotmányos jogokat és védelmet garantáljon minden egyiptomi számára, beleértve a vallási kisebbségeket is.

Az alkotmányos biztosítékok megalkotása lehetővé tenné, hogy Egyiptom végre szembeszálljon a vallási megkülönböztetés strukturális problémájával, mely egyben a szektariánus erőszak felerősödésének egyik mögöttes oka is. Hoszni Mubarak volt elnök uralmának utolsó éveiben a szektariánus erőszak esetei — különösen azok, melyek keresztények ellen irányultak — egyre gyakoribbá és erőszakosabbá váltak. A Nag Hammadiban 2010-ben megtörtént utcai lövöldözések, valamint a 2011-es újévi alexandriai bombamerénylet ezen eszkalálódó folyamat tanúbizonyságai.
 

Mubarak fokozta a vallási bizalmatlanságot. Kép innen.

Ahelyett azonban, hogy az utóbbi esetben egyiptomi elkövetőket kerestek volna, Mubarak „külföldi kezek” munkáját okolta az eseményekért, az al-Kaidát sejtetve a merénylet mögött. Mindeközben az Egyiptom lakosságának egy tizedét adó keresztények alulreprezentáltak voltak nemcsak a kormányzatban, hanem a hadseregben és a biztonsági erőkben is.

A keresztényeknek a munkavállalás terén továbbra is diszkriminációval kell szembenézniük, vallási életüket pedig állami korlátozások nehezítik. Mubarak állami televíziója és újságjai még fokozták is a vallási kisebbségek elleni bizalmatlanságot és gyűlöletet. Mubarak rendszere képtelen volt arra, hogy a szektariánus erőszak felelőseit felelősségre vonja és szembenézzen a fennálló megkülönböztetés problémájával.

Egyiptom születésben lévő demokratikus állama és annak új alkotmánya, ellentétben a korábbi tekintélyelvű rendszerrel, lépéseket tesz abban az irányban, hogy előmozdítsa és védje a vallási szabadság ügyét, s teszi mindezt a vallások közötti egység azon szellemében, mely a végül Mubarak bukásához vezető 18 napos Tahrir téri tüntetés során is megmutatkozott.


Vezérfonal-dokumentum

A Fegyveres Erők Legfelső Tanácsa beleegyezett egy olyan dokumentum megalkotásába, mely az alapvető elveket rögzítve az új alkotmány megszövegezésénél nemcsak vezérfonalként szolgál, hanem egyben annak folyamatát is biztosítja. Ez a lista számos javaslatot tartalmaz, így például Al-Azhar sejkjének az elmúlt hetekben kiadott tizenegy pontból álló programját is. Bár bizonyos kérdésekben különböznek a nézetek, a vallási kisebbségek alkotmányos védelmének elvét mind a különböző javaslatok, mind a jelenlegi tervezet érvényesíti kívánja.

A Tahrir téren megmutatkozó egység, az alapvető vallási szabadságjogok iránt megnyilvánuló széleskörű támogatás, csakúgy mint a májusi imbabai templom elleni merényletek muszlim vezetők általi megbélyegzése és a merényletek elleni tüntetések mutatják a társadalomnak az egyre növekvő szektarianizmussal szemben érzet aggodalmát és elégedetlenségét. Az egyiptomiak többsége ezért minden bizonnyal üdvözölne olyan alkotmányos elveket, melyek a vallási kisebbségeket védve egyben egy sokkal demokratikusabb Egyiptom alapjait is megteremtenék.
 

III. Senuda kopt ortodox pápa a kairói székesegyházban. Kép innen.

A vallás- és lelkiismereti szabadság olyan alapvető emberi jog, melynek védelmét minden egyes nemzet legalapvetőbb jogi dokumentumának, alkotmányának kell mindenki számára biztosítania. Minden egyiptomit, függetlenül vallásától és attól, hogy a muszlim, vagy nem muszlim közösséghez tartozik-e, megilleti az, hogy a törvény előtt egyenlő legyen, és hogy a jog által egyenlő védelemben részesüljön.

A vallási közösségekkel kapcsolatos alkotmányos biztosítékok egyben meggátolhatják az eljövendő kormányokat abban, hogy a vallásgyakorlást korlátozzák vagy elnézőek legyenek a diszkriminációval szemben, ahogy az Mubarak tekintélyelvű rendszerében történt. Egyiptom új alkotmányának eleget kell tennie azoknak a kötelezettségeknek melyek az országra a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya és más nemzetközi emberi jogi szerződések aláíró tagjaként a vallásszabadság elvének tiszteletben tartása és a vallási, vagy más megkülönböztetéssel szembeni fellépés terén hárulnak.

Az egyiptomi parlamenti választások után az Alkotmányozó Gyűlésnek élnie kell a rendkívüli eséllyel, hogy megteremtse a vallások közötti békés egymás mellett élés és együttműködés légkörét.

mi

A nyitókép innen.

• Cimkék:
egyiptom vallás külpolitika mubarak forradalom alkotmány

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére