Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-12-10 15:27:00

A titkok hőse: hatvanöt éve végezték ki Kiss Szalézt

Vallott gyónási tikot a ferences vértanú?

Kiss Szaléz ferences szerzetes gátját képezte a kommunista ifjúsági szervezet megerősödésének. Ezért koholt vádak alapján perbe fogták, megkínozták, majd 1946. december 10-én, Sopronkőhidán kivégezték.

Kiss Szaléz letartóztatása és pere a legnagyobb nyilvánosság bevonásával történt: törékeny alakja a letartóztatást követően két héttel a Ludas Matyi címoldalára került. A ferences szerzetes a vicclap megjelenésekor már félholt volt. Egyik kihallgatása után a pribékek ölben vitték a cellájába és hajították a priccsre, mert már lábra sem tudott állni.


Vicclapon a vértanú

A karikatúrán Kiss Szaléz „Szent Péter esernyőjébe” kapaszkodva dacol a viharral, ami nyilván az orkán sebességével hódító marxista eszméket jelképezi. Az is látszik, hogy kordáját az imperialisták rángatják. Az igazság elől Szalézhoz menekülnek puskát, tőrt, gránátot, bombát, mindent elhajigálva a kulákok, az osztályidegenek és a megtévesztett fiatalok, hogy a csuhája alatt elrejtőzzenek. De nincs menedék. Az ideológia éber őrei felderítenek minden gaztettet, legyen az árurejtegetés vagy szovjet katonák elleni gyilkosságokat szervező államellenes összeesküvés…

Szaléz 1904-ben született Szegeden, tízgyermekes iparos család ötödik gyermekeként. 1920-ban lépett be a ferences rendbe. 1926-ben tett örök fogadalmat és 1928-ban szentelték pappá. Pécsen kollégiumi magiszter, prefektus, lelkigyakorlat vezető és hamarosan népszerű hitszónok lett. 1934-től Jászberényben a rendi teológusok filozófiatanára, népszónok, és rangos katolikus folyóiratokban publikál.

Szociális kérdésekben tanúsított radikális álláspontja miatt azonban a jászberényi előkelőségek kérésére a rend vezetése eltávolítja a Jászságból. Salgótarjánba, majd 1937-ben Amerikába küldik. Bár igazságtalannak tartja és száműzetésként éli meg új feladatkörét, amerikai magyar lelkipásztorként, az ottani magyar katolikus hetilap szerkesztőjeként, rendszeres szerzőjeként eredményes munkát végez. Nagyon boldog, mikor 1942-ben, a háború eszkalálódása előtti utolsó pillanatban hazatérhet. Az akkor alakuló debreceni ferences rendház vezetőjeként folytatja lelkipásztori és szerkesztői tevékenységét.


Konkurencia a kommunistáknak

1944-től Gyöngyösön a ferences kispapok elöljárója és tanára. 1945-ben megszervezte a Keresztény Demokratikus Ifjúsági Munkaközösséget, amely Gyöngyös fiatalságát fogta egybe. E szervezetben kommunista konkurenciát láttak, ezért Szaléz atyát 1946. április 28-án letartóztatták. Azzal vádolták, hogy fegyveres összeesküvést szervezett, és egy orosz katona meggyilkolásának is értelmi szerzője volt.

A bírósági jegyzőkönyv szerint Szaléz atya megígérte, hogy feloldozza a diákokat, ha elkövetik a gyilkosságot, illetve vallatóinak beszámolt arról is, mit gyóntak neki vádlott társai, vagyis elárulta a gyónási titkot. A perben azonban bebizonyosodott, hogy a vallomás hamisítvány. Társai közül, akik kiszabadultak a fogságból, elmondták, hogy papjukat a felismerhetetlenségig szétverték, de ő a gyónási titkot nem árulta el, a szembesítéskor pedig kijelentette: a jegyzőkönyvet a kínzásoktól legyengülve, nem jószántából írta alá, abból semmi sem igaz. A tárgyalást magyarul nem tudó szovjet katonák, megfelelő tolmács hiányában vezették le. P. Kiss Szalézt a szovjet hadbíróság ítélete alapján 1946. december 10-én végezték ki Sopronkőhidán. Nyughelye máig ismeretlen.

Halála óta a gyónási titok vértanújaként tisztelik rendtársai. Kivégzésének évfordulóján, december 11-én a Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány tagjai szentmisét mutatnak be a sopronkőhidai börtönben, és emléktáblát helyeznek el az épületen. Kiss Szaléz egyike a hét ferences vértanúnak, akik 1944 és 1954 között a kommunisták hit elleni gyűlöletének estek áldozatul. Boldoggá avatási eljárásuk egyházmegyei szakasza november 27-én kezdődött.

 

Szerdahelyi Csongor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére

További cikkek Keresztényüldözés
  • Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről
  • Kína: gyülekezeti ház falára feszítették fel a hívőket
  • Újabb 178 keresztény vértanú
  • Ijesztő titkosszolgálat a keresztény egyház?
  • Kilövési engedélyek az egyházra
  • Ki állítja meg a kereszténygyűlölőket?
  • Katolikus rendeket is diszkriminált a kormány
  • Munkatáborokra ítélik, vagy lemészárolják őket
  • Az ország, ahol a legnagyobb veszélyben vannak a keresztények
  • Egyre durvább világszerte a keresztényüldözés

  • A hét java

    © mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.