Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-10-16 08:30:00

Lehet, hogy küszöbön az ötödik vagy valahányadik Nagy Ébredés

Újra tarolni fog a kereszténység Nyugaton?

Amerikai elemzők szerint új megtérési hullám előtt állhat a nyugati civilizáció, amit egyesek már az Ötödik Nagy Ébredésként emlegetnek.

A papír sok mindent elbír, mondják a szkeptikusok, ám Jim Denison, az ismert amerikai hitvitázó és megmondóember nem nyugszik: szerinte a statisztikák egyértelműen arra utalnak, hogy új ébredési hullám előtt áll a világ. Igaz, azt a szakember is elismeri, hogy az Egyesült Államokat és Nyugat-Európát leszámítva eddig is erősödőben volt a kereszténység, ám Denison szerint most Nyugaton is fordulhat a kocka.


Tömegek fognak megtérni Istenhez?

Más kutatók kétségbe vonják, hogy néhány éven belül a nyugati civilizáció hirtelen Jézus aktív követésére szánná el magát, ám az tagadhatatlan, hogy Ázsiában és Dél-Amerikában tömegek térnek meg Krisztushoz. Egyesek szerint az elmúlt két évezred legnagyobb „lelki aratása” zajlik, méghozzá a cinikus európaiak szeme láttára. Dél-Koreában, Kínában, Nigériában, sőt ma már Kubában is százezrével keresik és találják meg ateista, sintoista és névleg keresztény emberek életük értelmét az evangéliumban. Mindeközben egyes felmérések szerint Anglia nagyvárosaiban ma már több a rendszeres mecsetlátogató, mint templomba járó.

Denison konzervatív gondolkodóként készpénznek veszi, hogy a nyugati társadalom erkölcsi hanyatlása okozta a hit válságát. Szerinte ahol csak megszokásból járnak az emberek az istentiszteletekre, ott csökken a keresztények száma, míg ahol „életük Uraként” tisztelik Krisztust, ott óriási a növekedés, és az Ötödik Nagy Ébredés hullámai érkeznek. Denison szerint naponta mintegy 16 ezer muszlim tér meg Krisztushoz.


Ébredési hullámok


Amerikai egyháztörténészek és missziológusok sokat vitatkoznak azon, vajon három vagy négy nagy ébredést tartsanak-e számon az Újvilágban. Az első vallási megújulást a XVIII. század első felére teszik, amikor például Jonathan Edwards és George Whitefield evangéliumi prédikátorok munkája nyomán a rideg, elméleti igehirdetések tüzes, szívhez szóló üzenetekké alakultak, és tömegek élete újult meg. Történészek szerint ez az ébredés később kulcsfontosságú szerepet játszott az Egyesült Államok demokratikus értékrendjének megalapozásában.

A második ébredési hullám a XIX. század elején söpört végig az USA államaiban. Ekkor több új felekezet is született, a politikai hozadék pedig a rabszolgaság elleni küzdelem megerősödése lett. Alig néhány évtizeddel később, az 1860-as években szökkent szárba a harmadik megújulási mozgalom, amelyet a szent élet, az aktív missziós munka és az evangélium társadalmi tanításának kihangsúlyozása is jellemzett, majd új lendületet kapott a XX. század elején a frissen elindult pünkösdi mozgalommal.

Ezt követően azonban nincs közmegegyezés a szakmában: egyesek szerint negyedik ébredésként lehet számon tartani az 1970-es évektől megerősödő evangéliumi mozgalmakat és a hippik tömeges megtérésével együtt járó úgynevezett „Jézus-mozgalmat” (amely később forradalmasította a vallásos zenét és a dicsőítést), mások azonban nem tartják annyira jelentősnek ezeket, hogy ébredésnek hívják.


Fordulat a kultúrában?

Denison azért is véli úgy, hogy új ébredés küszöbén áll a nyugati civilizáció, mert legnagyobb megelégedésére a mainstream kultúrában is egyre több gyakorló keresztény tűnik fel. Míg korábban „istentelen” Britney Spearsek lepték el a szórakoztatóipart, addig ma már olyan, a kereszténységüket bátran vállaló csillagok tűnnek fel a tévésorozatokban, mint például a Hannah Montana szereplője, Miley Cyrus, míg Selena Gomez és a Jonas Brothers a szüzesség fontosságát hirdető „tisztasággyűrűt” viselnek.
 
Mi több, az elmúlt években már három fontos internetes „hitcsatorna” is elindult, nevezetesen a GodTube (ma már Tangle), a MyChurch és a Conservapedia. Denison elkötelezett konzervatívtól talán meglepő módon még az aktuális demokrata elnökről is kedvezően nyilatkozik. Jóllehet az interneten is elérhető tanulmányában Denison jelzi, Barack Obama egyetlen politikai döntésével sem ért egyet, ugyanakkor megdicséri retorikája miatt. Az amerikai apologéta mindebből azt a következtetést vonja le, hogy „Obama stílusában, ám evangéliumi tartalommal” kell hirdetni az örömhírt, ami így bizonyosan tömegeket vonz majd, és így a nyugati civilizáció sem marad ki az Ötödik Nagy Ébredésből.

 

Sz. B.

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.