Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Egyház

2011-10-08 21:09:00

Lemondott a megagyülekezet pásztora

Most akkor van pokol, vagy nincs?

Lemondott 10 ezer fős megagyülekezete lelkipásztorságáról az amerikai Rob Bell, aki nem vallja a pokol létezését.

Az elmúlt napokban gyülekezete honlapján jelentette be a 41 éves Rob Bell, hogy lemond 10 ezer fős michigani gyülekezete, a Mars Hill vezetéséről. A konzervatív keresztény családban felnőttf iatal keresztény vezető már korábban is okozott meglepetést, például az R. E. M. zenekar stílusához hasonló rockot játszott, majd 29 évesen megalapította a Mars Hill Gyülekezetet. Egy éven belül már több ezren voltak, 2005-ben már több mint 10 ezren látogatták gyülekezetét vasárnaponként.

Első, a keresztény hitet (újra)értelmező könyve Velvet Elvis (Bársony Elvis) címmel 2005-ben jelent meg. A kötetet elsősorban azoknak szánta, akik „csodálják Jézust, de képtelenek felvállalni a szokásos keresztény cuccokat”. 2007 januárjában az 50 legbefolyásosabb amerikai keresztény listáján a 10. helyre sorolták, 2011 júniusában pedig a Time Magazine a világ száz legbefolyásosabb embere között Bellt is feltüntette.

A szeretet győz?

Egyesek a pokolra küldenék, mások az új Billy Grahamnek tartják, mivel A szeretet győz című új könyvében ősi kérdést boncolgat: Isten büntető igazsága vagy szeretete a nagyobb? „Ha létezik tökéletes szeretet, amely az eget és a földet alkotta, akkor bizony van pokol is, sőt, azt is a szeretet építette”. John Mark Reynolds keresztény filozófiaprofesszor e nemrégiben tett kijelentésével arra utalt, hogy Bell veszélyes vizekre evezett. Az amazon.com internetes könyváruház bestsellerévé lett Love Wins miatt sokak szerint Bell átlépett egy határt, és már nem tekinthető kereszténynek.

Eretnekségnek tartják a tradicionális evangéliumi hívek Bell azon felvetését, mely szerint Isten semmilyen körülmények között nem mond le az emberről, addig „udvarol” neki, amíg az végül beadja a derekát – így talán mindenki üdvözülhet. Ez sokak szerint színtiszta eretnekség, bár Bell nyitva hagyja a kérdést, nem állítja biztosan, hogy mindenki üdvözül.

„Isten veled, Rob Bell”

A gyülekezet honlapján Bell azt írja, Isten hívását érzi „több stratégiai lehetőség” növekvő kihasználására, ezért mond le a gyülekezet vezetéséről. A lelkész – mint írja – minden erejével Isten szeretetének üzenetét akarja megosztani egy mind szélesebb hallgatósággal, ezért csupán 2011 decemberéig vállal tanítást a közösségben, amelyet feleségével együtt alapított.

A lemondás hírét több evangéliumi vezető is kommentálta. Elsőként az a John Piper, aki Bell könyvének megjelenésekor annyit írt a Twitteren, hogy „Farewell Rob Bell” (Isten veled, Rob Bell), arra utalva ezzel, hogy a lelkipásztor kiiratkozott a kereszténységből. Ezúttal annyit jegyzett meg, hogy komolyan azt kívánja, legyen jó a (lelki) útja. A Céltudatos gyülekezet című könyv szerzője, Rick Warren pedig úgy vélte, támogató gyülekezeti háttér nélkül Bell hitelessége és befolyása mindenképpen csökken majd.

A pokol relativizálása: van vagy nincs?

Nem Bell az első a keresztény egyházak történetében, aki relativizálja a Pokol létezését. A III. században a könyvtárnyi mennyiséget összeíró Órigenész azt tanította, az ember végső büntetése az önmagával való meghasonlás, saját következetlenségének és rendezetlenségének gyötrelme lesz. Mi több, szerinte a gonosz emberek halál utáni büntetése sem lehet örök kárhozat, legfeljebb ideig-óráig tartó, „nevelő jellegű” penitencia.

A görög ókeresztény tanítót háromszáz évvel később a pokollal kapcsolatos nézetéért I. Jusztinianosz bizánci császár ugyan eretneknek nyilvánította, ám még később az egyház rehabilitálta. Az örök tűz tanát egyébként a IV. századi Szent Ambrus tagadta, Alexandriai Szent Kelemen pedig azzal nyugtatta híveit, a pokol nem örökkévaló. A XX. században aztán a katolikus Karl Rahner azt vetette fel, hogy elvileg létezhet ugyan a pokol, de az üdvösség reménységét ki kell terjeszteni mindenkire. Hozzá hasonlóan vélekedett a Róma által az 1950-es évek elején egy ideig még a tanítástól is eltiltott Hans Urs von Balthasar svájci teológiaprofesszor is, aki azt vallotta, Istennel kapcsolatban a legfontosabb dolog nem büntető igazsága, hanem a szeretete, ezért úgymond „üresnek remélte a poklot”.

Nem mellesleg Balthasar gyászmiséjén a Hittani Kongregáció akkori prefektusa, a mai pápa, Joseph Ratzinger mondta el a szentbeszédet, kiemelve, hogy „Balthasar a hit igaz tanítója, útmutató az élő víz forrásaihoz”.

Sz. B.

Kapcsolódó: Hogyan beszéljünk a pokolról kortársainknak?
Nem lesz örök kárhozat?