Bíboros a válságról és a romák integrációjáról

Mit üzen Erdő Péter karácsonyra?

– Mi a katolikus egyház üzenete 2011 karácsonyán a társadalom számára?

– A karácsonyi ünneplés mindig is a családi meghittség legnagyobb napja, a legszebb alkalom a családi együttlétre. Amit karácsonykor ünneplünk, az Isten állásfoglalása a család mellett. Jézus szegénynek született, egy elnyomott, kis nemzet fiaként, lemondott arról, hogy kényelmes körülmények között nevelkedjen, arról azonban nem mondott le, hogy családban nőjön fel. Isten értékítélete szerint tehát a család hozzátartozik az emberiséghez. Ma már egyre jobban kimutatják azt, hogy a közösségi viselkedés értékeit leginkább a családban tudjuk elsajátítani, a szolidaritást, az egymásra való odafigyelést, egymás szeretetét, segítését, megértését. Egy családon kívül nevelkedett ember számára szinte egyéni hősiesség kell ahhoz, hogy jó közösségi ember váljon belőle. Nem véletlen az sem, hogy manapság, főként a fejlett országokban tendencia, hogy a családon kívüli, árva, nehéz sorsú gyermekeket egy másik családban vagy egy családhoz hasonló, meghitt környezetben nevelik, mert egy személytelen intézményben sok értéket sohasem tudnának elsajátítani.

– Lesz-e a katolikus egyháznak jövőre tematikus éve?

– XVI. Benedek pápa a Hit évét hirdette meg, ami jövő ősszel kezdődik. Ehhez kapcsolódóan októberben, Rómában tartanak egy püspöki szinódust, amelynek témája az új evangelizáció lesz. Az Apostoli Szentszék keretein belül működő Új Evangelizáció Pápai Tanácsa tapasztalatai alapján ösztönzi azt, hogy Európa különböző nagyvárosaiban már a legközelebbi nagyböjt során legyenek missziós programok. Az új evangelizáció lényege: a plébániai közösségek nemcsak a hitéletüket élik, hanem rájönnek arra, hogy küldetésük van a körülöttük lévő világ felé; az új evangelizáció ugyanis a hit személyes továbbadásának készsége és elszántsága. Úgy gondolom, nagyon is alkalomszerű és időszerű a Hit éve, mert át kell gondolnunk saját hitünk lényegét. A mai elvallástalanodás abból fakad, hogy az élet nagy kérdéseit sokan nem teszik fel maguknak, a realitással való kapcsolatunk is sokszor meggyengül, ami sok esetben a tömegkommunikációs eszközök hatásainak tudható be. Sokszor olyan viselkedésekkel találkozunk, amelyek nem felelőtlenségből vagy gonoszságból születnek, hanem azért, mert az illető nem veszi észre, hogy saját tetteinek mik a következményei. A realitás talaján azonban fel kell tennünk a kérdést önmagunknak, hogy mi a fontos a számunkra, mit akarunk megőrizni, vagy mit akarunk másként csinálni a továbbiakban. Néha egy-egy nehezebb év is rákényszerítheti erre az embert.

– A gazdasági nehézségekkel küzdő embereknek milyen eszközökkel tud segíteni az egyház?

– Egyebek mellett az otthontalanul maradt, az északkelet-magyarországi árvíz sújtotta családoknak több mint 500 házat, lakást épített a Katolikus Karitász, az MKPK legutóbbi ülésén pedig egy kiegészítő összeget is megszavazott további felújításokra, mert számos olyan ház akadt, amelyről év közben derült ki, hogy életveszélyes. Ezenkívül a Központi Katolikus Alapítvány, amelynek tőkéjét megdupláztuk, ösztöndíjjal támogat mintegy kétezer rászoruló tanulót. Az ingyenes és önkéntes munkán alapuló plébániai karitászcsoportok is sokat segítenek a bajba jutottakon, ezeknek a közösségeknek a tagjai ugyanis pontosan tudják, kinek mire van szüksége, mert az emberekkel napi kapcsolatban állnak. Idén a nemzetközi önkéntesség évéhez kapcsolódóan mi is nagy hangsúlyt helyeztünk a karitász tevékenységére. Délnyugat-Magyarország egyes településein létrejöttek szociális foglalkoztatók, ahol csökkent munkaképességű embereknek különböző cégek adnak munkát egyházi szervezésben és egyházi épületekben. A munkahelyteremtésben tehát az arra nyitottnak mutatkozó vállalkozókkal szívesen együttműködünk.

– A társadalom perifériáján él számos roma, az ő pasztorációjuk hogyan haladt előre az elmúlt időszakban?

– Évtizedek óta tevékenykednek egyházmegyei cigánypasztorációs referensek és központok, valamint léteznek helyi kezdeményezések is. Az egyik budapesti templomban biztosítjuk a sajátos pasztorációt, ahol a szentmisék után vannak közösségi foglalkozások is. A zarándoklatok és a hitélet különböző eseményei során, ahol roma és nem roma emberek együtt lehetnek, érzik a hívek, hogy összetartoznak. Az MKPK testületében működik egy romaügyi referatúra, amelyet Székely János püspök vezet, ő nagy szertetettel foglalkozik a témával, a jezsuita rend, illetve Kelet-Magyarországon a Görög Katolikus Egyházmegye pedig szakkollégiumot tart fenn az egyetemre járó roma fiatalok részére. Közoktatási intézményeinkben a roma és a nem roma gyerekek együtt tanulnak, az évek során pedig voltak olyan nem roma szülők, akik emiatt kivették a gyereküket iskolánkból. Helyenként azonban arra is van példa, hogy a szülők visszahozták gyermeküket, mert az iskolánk stabil, jó színvonalat tudott biztosítani oktatásban és nevelésben egyaránt. Idén több helyen is nyitottunk napközi otthonokat, ahol a hátrányos helyzetű gyermekek szinte családias környezetben tölthetik idejüket, és sok olyan készséget megtanulnak, amit esetleg otthonról nem hoztak magukkal.

– A közelmúltban több magyar egyházi személyiséget is boldoggá avattak. Az eddig elindított boldoggá avatási eljárások közül melyek azok, amelyek a legelőrehaladottabb állapotban vannak?

– Vértanúink közül kiemelkedik Brenner János káplán ügye, amely már a római szakaszban van, és a vértanúság ténye nagyon komolyan dokumentált. Bízom abban, hogy előbb-utóbb megszületik az ide vonatkozó boldoggá avatási határozat. A ferences vértanúk, Kiss Szaléz és társai esetében több szerzetest közös eljárás keretében vizsgálnak. Ők mindannyian vértanúhalált haltak a második világháború után közvetlenül. Vértanúság esetében fontos az, hogy a katolikus hitükért vagy katolikus szerzetesi voltuk miatt szenvedték el a mártírhalált. Úgy látom, az ehhez kapcsolódó történészmunka komolyan előrehaladt, tehát nagyon jó esélyei vannak a bizonyításnak. A pasaréti ferences templomban nemrég ünnepi zsolozsma keretében nyitottuk meg a szerzetesek kanonizációs eljárásának főegyházmegyei szakaszát.

-mi-/mti

• Cimkék:
Erdő Péter bíboros romaintegráció misszió

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére