Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-09-29 21:00:00

Amit a láthatatlan világról tudni lehet

Mindenkinek van védőangyala?

A katolikus egyház tanítása szerint az angyalok végigkísérik az ember életét. A láthatatlan világ lényeiről sok mendemonda és hiedelem kering, de a Biblia támpontot ad, hogy eligazodjunk.

Mintegy másfél évezreddel ezelőtt, Nápoly közelében a pásztorok egy megvadult bikát üldöztek, ami végül is egy hegyi barlangba menekült. Ott érték utol. Amikor a pásztorok íjjal a bikára lőttek, a nyílvessző visszarepült. Mint szokatlan dolgot jelentették a történteket a püspöknek, aki három napig tartó böjtöt és imádságot rendelt el. Három nappal később a püspök álmában megjelent Mihály arkangyal és közölte vele: a barlang az ő szent helye. A barlangot ezután templommá alakították ki. Az a hely – Sanctuary Monte Sant’Angelo sul Gargano – később híres búcsújáróhely lett. A legenda szerint, ott angyalok végzik a templomi szolgálatot.


Mennyei hierarchia?

A katolikus egyházban a mai napon, szeptember 29-én emlékeznek meg arról, hogy Szent Mihály arkangyal megjelent I. Geláziusz pápa álmában. A szellemi lény egyes hiedelmek szerint az egyház oltalmazója, a „halottak szószólója”, aki az Utolsó Ítélet angyalaként mérlegeli a lélek jó és rossz cselekedeteit. Manapság már ezen a napon nemcsak Szent Mihályt, hanem a többi főangyalt, Szent Gábort és Szent Rafaelt is ünneplik.

A Katolikus Egyház Katekizmusa az angyalokról azt mondja: szellemi teremtmények, szünet nélkül dicsőítik Istent, és szolgálják az üdvözítő tervét, körülveszik Krisztust, akit üdvözítő küldetésében szolgálnak. Az angyalok, akik a Szentírás szerint erőben és hatalomban az emberek fölött állnak, adják tovább az embereknek Isten akaratát, vagyis ők Isten küldöttei, maga a szó – angelosz, vagyis angyal – is küldöttet jelent. Az angyalok tehát Isten eszközei az emberek üdvözítésében. A jó angyalok segítik az embereket.

Egyes teológusok szerint Isten minden embernek külön őrzőangyalt rendelt. A középkorban kilenc csoportba sorolták őket, Szent Ambrus is ennyit sorolt fel, de Aranyszájú Szent János ennél többet is feltételezett. Dionüsziosz a De coelisti hierarchia című művében a következő csoportokat említi: a szeráfok, a kerubok, és a trónusok, akik Isten közvetlen közelében vannak; az uralmak, az erősségek és a hatalmasságok, akik Isten és az anyagvilág között állnak; a fejedelemségek, a főangyalok és az őrzőangyalok, akiket Isten az anyagvilághoz küldött.


A sötét oldalon


A Sátánná lett Lucifer is angyal, de bukott angyal, aki a Biblia szerint az angyalok egyharmadát lázította fel Isten ellen, mert az nem akart több hatalmat adni Lucifernek. A rossz angyalok működését szintén Isten engedélyezte, ám az ő hatalmuk nem korlátlan és nem tart örökké.

A IV. Lateráni Zsinat foglalta össze 1215-ben a jó és a rossz angyalokról szóló, hivatalos és nem hivatalos tanításokat. Ez a zsinat tette egyértelművé, hogy minden nem isteni lény Istentől származik, Isten az idő kezdetén a semmiből teremtette a szellemi és az anyagi világot, vagyis az angyalok világát és az emberek világát, a láthatatlan és a látható világot.


Három fő, és még négy

A főangyalok hozzák Istentől a fontosabb üzeneteket. A Biblia három főangyalt említ név szerint: Mihályt, aki olyan, mint Isten, Gábort, Isten ereje és Rafaelt, Isten orvossága. Rajtuk kívül még négy főangyal létezik: Uriél, Sariél, Raguél és Ramiél.

Szent Mihály (Mik ha-Él, azaz: ki olyan, mint Elóhim?) arkangyal vezeti a harcot a Gonosz ellen. A korok óta kialakult melléknevei: Isten hercege, az Arkangyalok vezére, a Nyugat ura, Merkúr angyalainak az ura, a Mennyország Seregeinek kapitánya, a Mennyország seregeinek hercege, a Mennyország alkirálya, a Római Katolikus Egyház védőszentje, Izrael fővédőszentje, a Mennyei seregek főparancsnoka, az Erény hercege, Isteni védelmező, a Fény hercege, a Béke védelmezője, a Vasárnap angyala, a Tűz angyala, az Olajfa angyal és a Mandulafa angyala. A Képes Krónika leírja, hogy amikor Szent László ás Salamon egymással viaskodott, Szent László feje fölött két angyal – egyik Mihály arkangyal volt – karddal a kezében repkedett és László ellenségeit fenyegették.

Szent Gábor (Ghavri-Él, azaz: Elohím ereje) az egyike az Isten előtt álló hét főangyalnak, a kerubok vezetője. Egyes történetek szerint szerint a magyarok neki „köszönhetik” a Szent Koronát. A legenda úgy tartja számon, hogy III. Ottó német-római császár a lengyel uralkodónak ígérte Attila koronáját. A dolgot nehezítette, hogy azt a koronát a magyar fejedelem, István is magáénak akarta tudni. A császár i.sz. 1000-ben megkereste és feltárta Nagy Károly sírját, és ott megtalálta a koronát, amelyet Ravenna érintésével, Rómába vitt, ahová 1000. október 2-án érkezett meg. A császár és a pápa úgy döntött, hogy a koronát a lengyel királynak adják. Ekkor a pápa, II. Szilveszter álmában megjelent Gábor főangyal, aki határozottan figyelmeztette a pápát: a koronát ne a lengyeleknek adja, hanem azoknak, akik holnap érkeznek. Így is történt.

Rafael (Ráfá-Él, azaz: Elóhim Gyógyít) főangyal esetében gyakorta kiemelik, hogy ő mindig készen áll arra, hogy Isten színe elé lépjen. Nemcsak gyógyítással foglalkozik, hanem a teremtés rendezett működéséért is ő felel, a mítoszok alkotói szerint démonokat tesz ártalmatlanná és segít a reménytelen helyzetekben. A témával foglalkozó kutatók róla „tudják” a legkevesebbet.

Az angyalok az emberek számára láthatatlanok. Nehezen is képzelhető el, miként nézhetnek ki valójában: a festmények és a szobrok szépeknek és fiataloknak mutatják őket. A protestáns egzegéta, Claus Westermann írta az egyik könyvében: „Az angyalok jelentik az emberek nyelvén annak kódolt megfogalmazását, hogy nem vagyunk egyedül a Földön, és a sorsunk alakulása elválaszthatatlan egy másik világtól… Az angyaloknak helyük van a modern ember nyelvhasználatában is, és az istenhittől függetlenül megtartják ezt a helyet…”

 

A nép e napon
Valamikor e naphoz a gazdasági élettel összefüggő hiedelmek és szokások is kötődtek: a gyergyói pásztorok például Szent Mihály napján tartották az úgynevezett farkas-ünnepet, amelynek az volt a lényege, hogy a hazatérő csordát megóvják a farkasoktól. A göcsejiek viszont úgy vélték, hogy annak, aki ezen a napon mos, kisebesedik a keze. A régiek azt is mondták, hogy Szent Mihály napja után akkor sem nő tovább a fű, ha harapófogóval húznák. Sok helyen ezen a napon hajtották be a nyájat és adtak számot a pásztorok.

 

Simon F. Nándor

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.