Egyház
2011-10-16 09:09:00
Ahol a védőszent egy ferences reformátorMelyik a legnépszerűbb templom Pesten?
Ma is itt jegyzik Magyarországon a legtöbb gyónást, és itt mutatják be a legtöbb szentmisét, hétköznap ötöt, vasárnap tízet.
A ferencesek célja Szent Ferenc óta változatlan: közel lenni az emberek mindennapi életéhez lelkileg is és fizikailag is. A pesti ferences templom belülről gyönyörűen megújult az utóbbi években, és külső felújítás most zajlik. A munkálatok a tetőzet kijavításával kezdődtek. Nem volt könnyű dolguk, mert a padlástérben még éles bombát is találtak. Az olasz barokk stílusú templom belseje másfél év alatt teljesen megújult, mégpedig úgy, hogy közben a templom folyamatosan működött.
Új oltárokon
Az előtérben két oltár kapott helyet. Az egyik a templom kegyképével ellátott úgynevezett Tápláló Mária-oltár, melyen a Szűzanya szoptatja a kis Jézust. A templomnak ritka a védőszentje, Alkantarai Szent Péter, aki a ferences rend egyik nagy, 16. századi reformátora volt. A Ferenciek terén nap, mint nap hívek százai térnek be a templomba, hogy szentmisén vegyenek részt, és hogy elvégezzék szent gyónásukat.
Tíz órakor hétköznap is megtelik a templom, és nemcsak nyugdíjasokkal, hanem munkájuk közben betérő felnőttekkel és egyetemistákkal is. Az is érdekes, hogy vasárnap délután öt órától óvodások és szüleik számára külön szentmisét mondanak.
Kilenc ferences tartozik a pesti rendházhoz, közülük heten papok. Az egyik laikus testvér, Szerafim a fősekrestyés. Az ő érdeme az is, hogy a templom melletti Ferencziek Bazára nevet büszkén viselő épület második emeletén lévő rendház valóságos oázis. A város forgatagának kellős közepén az átriumos épületszárny széles körfolyosója olyan, mint egy igazi kolostori kerengő. Tele csodaszép növénnyel, ahol viszonylag csend van.
Béla király kegyeltjei
A pesti ferences templom ősét a 13. század derekán a „ferences király”, IV. Béla építtette. A közeli Rákosmezőn tartott középkori országgyűlések nyitó és hálaadó szentmiséit itt mutatták be. A kolostor papjai a környék falvainak lelkipásztori ellátásában is részt vettek. A török időkben a templomot dzsámiként használták, és hat itteni ferencest meggyilkoltak. Budavár visszavétele évében (1686) a barátok a templomot újra birtokba vették.
A gótikus épület hamarosan kicsinek bizonyult. A rend új, barokk templomot épített, melyet 1743-ban szenteltek fel. Mai tornya 1861-ben épült. A szabadságharc leverése után titokban a templom kriptájába temették a kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnököt. Liszt Ferenc bensőséges viszonyban volt az itteni szerzetesekkel, akik konfráterként jelképesen társukká is fogadták. A későbbi XXIII. János pápa pedig a 20. század elején, mikor vatikáni diplomataként Isztambulból Róma felé tartott és néhány napot Budapesten töltött, e templomban misézett.
Nemcsak a török űzte ki a templomukból a ferenceseket, hanem 1950-ben a kommunisták is. Négy évtizedet kellett várni, míg újra birtokba vehették belvárosi templomukat és rendházukat. A pesti ferences templomnak az is sajátossága, hogy nincs jól megrajzolható vonzáskörzete. Ide az egész városból, az egész országból járnak a hívek, hogy lelki táplálékra találjanak. Méltán nevezik a templom előtti teret és a metrómegállót is ferencesnek, illetve régiesen ferencieknek.
Szerdahelyi Csongor
|
