Egyház
2011-12-19 15:30:00
Súlyos eljárási szabálytalanságra hivatkoztakMegsemmisítették az egyháztörvényt
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló, júliusban megszavazott törvényt.
Az Alkotmánybíróság határozatának közzétételét követő napon – várhatóan még a héten – hatályát veszti a Fidesz nemzetközi botrányokat kiváltó „lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló”, júliusban megszavazott törvénye – adta tudtul az MTI. A kormányzat még pénteken hatályon kívül helyezte a több ponton is problémás – elvileg január elsejétől életbe lépő – jogszabályt, ám a presztízsveszteséget, úgy tűnik, ezzel sem tudták elkerülni.
Befuccsolt partizánakció
Az Alkotmánybíróság a magánszemélyektől, jogi személyektől, valamint egyházaktól beérkezett indítványok alapján megállapította, hogy a törvény országgyűlési megalkotása során az egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett az egyházi jogállás megszerzésének szabályozásában. Mint ismeretes ugyanis: Lázár János frakcióvezető az érintett egyházakkal, közösségekkel egyeztetett, elfogadásra váró, szakmailag megalapozott törvény tartalmának lényegi elemeit felülíró javaslatot dobott be a zárószavazás előtt.
Az ezt követően elfogadott jogszabály az Alkotmánybíróság szerint súlyos hibát hordoz, amikor az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától teszi függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna.
Súlyos szabálytalanságok
Az AB megállapította, hogy a házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának minősül, ezért annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság kimondta: az egyházügyi törvény megalkotása során az egységes javaslathoz képest koncepcionális változást tartalmazó, zárószavazás előtti módosító javaslatot a házszabály 107. paragrafusával ellentétesen nyújtották be és fogadták el. Ez az alkotmány 2. paragrafusa 1. és 2. bekezdésének, valamint 20. paragrafusa 2. bekezdésének a sérelmét eredményezte, ezért az AB az egyházügyi törvény megsemmisítéséről döntött.
Különvélemények
Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlés figyelmét arra, hogy – az alaptörvény VII. cikkének megfelelő – új törvény elfogadásáig ne helyezze hatályon kívül a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvényt, amely jelenleg szabályozza a tárgykört.
A határozathoz Bragyova András és Holló András alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Paczolay Péter, Pokol Béla, Szalay Péter és Szívós Mária alkotmánybírók pedig különvéleményt fűztek.
-mi-/mti
További cikkek
|
Egyháztörvény
|
|
|
|