Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Egyház
2011-06-12 21:45:00

Karizmatikus megagyülekezetek Kijevtől Torontóig

Körkép: pünkösdisták a Föld körül

A pünkösdi felekezetek közös jellemzője, hogy a Pünkösdkor megalakuló keresztény ősegyházat tekintik modelljüknek. Azonban számos bizniszegyház van közöttük.

A keresztény egyházakat kétezer éve érik folyamatosan újabb- és újabb kihívások a szentek és eretnekek, a reformátorok és kuruzslók részéről. A számtalan formát és stílust képviselő irányzatokban egy közös elem biztosan akad: mindannyian a – persze saját olvasatukban tálalt – eredeti krisztusi tanokhoz akarják visszavezetni az elvilágiasodott kereszténységet. Ez valahol érthető, ugyanis ahogy múlnak az évek, minden egyház egyre mélyebben ágyazódik be korának jogi-, kulturális és politikai környezetébe – azaz egyre világiasabb lesz.

A megcsontosodó egyház és a lángoló hit közti szükségszerű ellentét feloldására mindig a kor legkiválóbb teológusai és egyházpolitikusai vállalkoztak: néhányukat szentté avatták, néhányukat eretnekként ítélték el. A „Vissza Jézushoz!” üzenete ma sem veszített erejéből, sőt, a XX. század elejétől kezdve rengeteg újonnan alakuló keresztény felekezet tűzte zászlajára a jelmondatot. Ezek közül a legradikálisabb irányzatokat általában „pünkösdistáknak” szokás nevezni, mert közös jellemzőjük, hogy – legalább is elméletileg – a Pünkösdkor megalakuló keresztény ősegyházat tekintik modelljüknek. Más kérdés, hogy ezen közösségeknek a gyakorlatban már kevés köze van elődjükhöz, hiszen gyakran sportarénákat töltenek meg és adományozáskor bankkártyát is elfogadnak.

De a pünkösdisták nem az őskeresztények gyülekezeti demokráciáját próbálják feléleszteni, törekvéseik ennél spirituálisabb jellegűek. Leginkább a Szentlélekkel való közvetlen kapcsolatot keresik, ennek megfelelően istentiszteleteikre is jellemző a keresztény kultúrában általában diszkréten a háttérbe szoruló extázis. Ezen kívül a pünkösdisták egy része az apostolok korához hasonlóan az Isten nevében való gyógyítást is vállalja, ennek megfelelően az egyes felekezetek karizmatikus alapítói számos csodatétellel büszkélkednek – kiváltva nemcsak az ateisták, de még a hagyományos egyházak kétkedését és rosszallását is. De a pünkösdista felekezetek nem csak harsány, gyakran reklámízű stílusukkal és kétes hitelességű csodatételeikkel váltanak ki kritikát, hanem azzal, hogy gyakran duzzadnak nagyon is modern, nagyon is evilági hitüzleti vállalkozásokká, melyeken keresztül dollármilliók folynak a karizmatikus vezetők zsebeibe.

Boldogok a gazdagok…

Az Egyesült Államok a pünkösdista felekezetek egyik paradicsoma: az állam és egyház elválasztásának szigorúan betartott elvének következtében mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy hittételeit nyíltan hirdesse, követőket toborozzon és vallást alapítson. Korunk egyik legsikeresebb prédikátora, Benny Hinn is egy igazi „self-made man”. Izraelben született, de görögkeleti vallású családban, és szüleivel Kanadába emigrálva csatlakozott egy pünkösdista felekezethez. A nyolcvanas években már saját vallási showjával, a Csodák Kereszteshadjáratával turnézta be az Egyesült Államokat. Az egyszerre bizalomgerjesztő, egyszerre egzotikus megjelenésű Benny Hinn szerint Isten „felkente” őt – ez az állítás egyébként igen jellegzetes a karizmatikus vezetőknél –, és ezzel az aktussal gyógyító erők birtokába is jutott. Azonban a színpadon jobbra-balra dőlő hívők, a színes-hangos produkció ellenére sem tudta hitelt érdemlően bizonyítani azt, hogy valóban képes gyógyítani például a rákot. Sőt, Anthony Thomas, az HBO pünkösdistákról készített dokumentumfilmének Emmy-díjas rendezője annyira fel volt háborodva a hamis színpadi gyógyításokon, hogy azt mondta: „Azt hiszem, az ilyenek nagyobb kárt okoznak a kereszténységnek, mint a legmegszállottabb ateista.”


Benny Hinn gyógyít

Valódi gyógyító vagy sem, az biztos, hogy Benny Hinn súlyos dollármilliókat keresett élő és televíziós fellépéseivel. És hiába volt a tagadhatatlanul bőkezű jótékonykodás, ez az apostolokhoz igazán nem illő bevétel az állami szervek érdeklődését is felkeltette. 2007-ben Chuck Grassley iowai szenátor egy külön vizsgálatot indított Hinn és más sikeres pünkösdista felekezetalapítók – így például Paula White és Kenneth Copeland – feltűnően gyors meggazdagodásának vizsgálatára. Felmerült ugyanis, hogy a hívők pénzével a vezetők rosszul sáfárkodtak, és leginkább saját magukra költötték a tetemes bevételeket.

Ám az Egyesült Államokban vannak olyanok, akiknek szemében a hitből való meggazdagodás nem bűn, hanem erényes cselekedet. A beszédes nevű Creflo Dollar, a Világ Változtatóinak Nemzetközi Egyázának alapítója ugyanis egyenesen azt hirdeti, hogy a gazdagság és a szegénység annak fokmérője, mennyire bírják cselekedeteink magukon Isten áldását. Ezért aki szegény, az nyilvánvalóan nem lehet erényes, ellenben aki gazdag, az természetszerűleg jót cselekedett. Ez az Újszövetséggel igencsak ellentétes elv igazán vonzó a jómódú amerikaiaknak, akik érthetően szívesebben hallgatják sikereik erkölcsi méltatását, mint a tőlük távol álló szegénység dicsőítését.

Kígyók és oltárok

Az Egyesült Államokban azonban a vagyon felkent prófétáinál is akadnak furcsább felekezetek. A Jeleket Követők Istenben Hívő Egyháza például egészen különös praktikákat űz. Ez a főként a déli államokban aktív, alig néhány tucat gyülekezettel és pár ezres tagsággal bíró egyház templomaiban mérges kígyókat tart, és híveivel mérget itat. A Jelek Követői mindezt Márk evangéliumának következő passzusából vezetik le (16,17): „Azokat pedig, a kik hisznek, ilyen jelek követik: az én nevemben ördögöket űznek; új nyelveken szólnak. Kígyókat vesznek föl; és ha valami halálost isznak, meg nem árt nékik: betegekre vetik kezeiket, és meggyógyulnak.” A felekezet 1910-es megalakulása óta már többen is belehaltak az istenkísértő kígyószelídítésbe, a mintegy hatvan áldozat között volt George Went Hensley, a szekta egyik alapítója – aki a végzetes marás előtt a beszámolók szerint több mint négyszáz (!) kígyómarást vészelt át minden különösebb komplikáció nélkül.

A Torontói Áldás (Toronto Blessings) nevű szervezetnek nem csak a szertartásmenete, hanem megalakulásának a helye is igazán megdöbbentő. A Randy Clark saint louis-i prédikátor hatására „megvilágosodó” két lelkipásztor, John és Carol Arnott ugyanis nem máshol, mint a torontói reptér kápolnájában hozta létre gyülekezetét. A Torontói Áldás miséin a tudósítások szerint a résztvevők „szent kacajban” törnek ki, és szűnni nem akaró nevetés közben a padlón fekve henteregnek az önfeledt boldogságtól.

Szent kacaj és fetrengés a Torontói Áldás istentiszteletén

Ukrajna fekete prófétája

Nagyot tévednénk azonban, ha azt gondolnánk, hogy az extázisig fokozódó Isten-tapasztalat igénye csak az Egyesült Államokban éledt fel. Európa legnagyobb pünkösdista egyháza, az Isten Követsége például Ukrajnából indult a világsiker felé. Az Isten Követségét egy Nigériából ösztöndíjjal az egykori Szovjetunióba került diák, Sunday Adelaja alapította 1994-ben a saját kijevi lakásán. A felekezet villámgyorsan terjedt Ukrajna-szerte, és mára igazi nemzetközi egyházzá nőtte ki magát: 35 országban nagyjából 1000 gyülekezettel büszkélkedhet. Sunday Adelaja pedig bőrszíne és származása ellenére is az egyik legbefolyásosabb ukrán közéleti szereplővé vált, hívei között tudhatja például Kijev főpolgármesterét, Leonyid Csernovetszkijt, és a hírek szerint tevékeny szerepet játszott a Leonyid Kucsma elnök rendszerét megbuktató narancsos forradalomban is. De a kiváló oroszsággal prédikáló, tucatnyi könyvet jegyző Adelaja nemcsak magávalragadó stílusával, előadói kvalitásaival, hanem jelentős karitatív tevékenységével is széles szimpátiát vált ki: az Isten Követsége nem kevesebb, mint 300 rehabilitációs központot működtet az alkoholizmustól szenvedő Ukrajnában és Oroszországban, és több ezer gyermek étkeztetését finanszírozza nap mint nap.

Sarlatánság vagy új kereszténység?

Az, hogy a pünkösdisták valóban a kereszténység megújulását képviselik, vagy ahogy Hank Hanegraaf a Counterfeit Revival (Hamis Megújulás) című könyvében állítja, csak pszichológiai trükkökkel és ígéretekkel manipuláló sarlatánok, nem tisztünk eldönteni. A fenti példák alapján elmondható, hogy vannak közöttük szélhámosok és jóakaratú emberek is. A személyes karizmán és extázisélményen alapuló felekezetek burjánzása igencsak emlékeztet az apostolok korára, amikor a Római Birodalom óriási vallási palettáján az Ízisz-kultusztól az orfikus beavatástanokig száz meg száz extrém vallás versengett a hívők kegyeiért. Akkor a kereszténység egy apró zsidó gyülekezetből a Birodalom vezető vallásává vált – és ma sem zárható ki, hogy valamelyik pünkösdista felekezet képes lesz felnőni a nagy keresztény egyházak mellé.

Az Eleai vendég

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.