Egyház
2011-10-25 08:00:00
Háborús állapotok a zimbabwei anglikán egyházbanKönnygázzal űzte ki a templomból a híveket a püspök
Megdöbbentő helyzetjelentést ad a dél-afrikai Mail & Guardian a zimbabwei anglikán egyház állapotáról. A három évtizede Robert Mugabe uralmát nyögő országban a vallás is a diktatúra részévé vált.
Megdöbbentő helyzetjelentést ad a dél-afrikai Mail & Guardian a zimbabwei anglikán egyház
állapotáról. Az immáron több mint három évtizede Robert Mugabe uralmát nyögő országban
a vallás is a diktatórikus rezsim részévé vált. A főváros, Harare elnéptelenedő templomaiban
Nolbert Kunonga püspök az úr, aki 2007-es kiközösítése ellenére is szívós harcot folytat az
anglikán egyház ellen.
Legutóbb például az országba látogató Rowan Williams canterbury érsek – saját egyházfője – ellen szervezett tüntetést. A renegát főpap sajátos formáját választotta a tiltakozásnak: a canterbury érseket egész egyszerűen nem engedték be az anglikán templomokba. Kunonga női hívei pedig traszparenseket ragadtak, és minél nagyobb zajt csapva járták körül az érsek miséjének helyt adó stadiont. Az egyik transzparens felirata igen markáns üzenetről tanúskodik: „Halál a homoszexuálisokra!”
Kereszteshadjárat a melegekért?
Kunonga szerint ugyanis a canterbury érsek látogatása nem más, mint egy „kereszteshadjárat
a melegekért”. „Williams az oka annak, hogy az anglikánok az egész világon megosztottak!
– harsogja a renegát püspök a szószékről. És amikor azzal szembesítik, hogy a templomok
üresen konganak, a hívek többsége pedig inkább választja a parkokat és bérelt termeket, mint
az ő miséit, akkor magabiztosan válaszolja: „Ez az egész nem a többségről és kisebbségről
szól, hanem az igazságról.”
Kunonga magabiztossága némiképp érthető, hiszen a 2007-es kiközösítést követően Mugabe
elnök jóvoltából ő rendelkezik az angilkán egyház több száz ingatlanja felett, és kénye-
kedve szerint tilthatja ki a neki nem tetsző hívőket a templomokból. Akcióit gumibottal, sőt
könnygázgránáttal felfegyverzett emberei hajtják végre, és a hírek szerint az „egyházfoglalás”
halálos áldozatot is követelt. A radikális módszerek ellenére az „állami” anglikánok még
messze vannak a győzelemtől, amit az is jelez, hogy vasárnap az atrocitások ellenére is 15 000
ember gyűlt össze egy stadionban Chad Gandiya püspök vezetésével a Williams érsek által
celebrált mise alkalmából.
Mugabe szolgálatában
Nolbert Kunongát 2001-ben szentelték püspökké, miután az egyházmegye választásán
legyőzte a Mugabe-ellenes Tim Neillt. Az évtized elején az egyházak – még a Mugabe
saját fősége alá tartozó katolikusok is – egyre kritikusabban álltak az elnök hatalmához,
ezért pont kapóra jött egy rendszerhű főpap beiktatása. Kunonga pedig méltó volt az elnöki
bizalomra. Kezdetben csak szavakkal fejezte ki háláját: Mugabe 2002-es beiktatásán „Isten
akaratá”-nak tulajdonította a mérsékelten demokratikus körülmények között aratott választási
győzelmét, a régi-új elnököt pedig „Isten prófétájának” nevezte, aki „azért jött el közénk,
hogy megszabadítsa Zimbabwe népét a rabságból.” Később azonban a püspök még a Bibliát
is hajlandó volt átdolgozni, és a kereszténység központi alakjává emelte Robert Mugabét,
akiben az alábbi videó szerint „Jézus vére folyik”.
Kunonga már püspöksége alatt is megosztotta az egyházi közvéleményt. Egy külső vizsgálat
szerint – mely Zimbabwében természetesen nem járt komolyabb következményekkel –
több rivális papot megöletett, és jelentős egyházi vagyont sikkasztott el. Annak ellenére,
hogy egyetlen alkalommal sem sikerült elítélni, a püspök „a homoszexualitás iránti tűrhetetlen toleranciája miatt” mégis kivált az anglikán egyházból, és Mugabe elnök hathatós
támogatásával gyorsan rátette a kezét az egyházi ingatlanokra, a templomokra, az iskolákra,
de még az árvaházakra is. Még az ország anglikán egyházának legszentebb helyét, az egyik
legelső afrikai mártírnak, Bernard Mizekinek szentelt kegyhelyet is sikerült elfoglalnia.
Az egyház lezüllesztése
És ha Kunonga egyszer egy helyre rátette a kezét, akkor onnan könyörtelenül kiűzte
a papokat, a személyzetet és a hívőket. Helyi információk szerint egy ízben a hararei
katedrálisban éjszakázva ellenőrizte, hogy valóban mindenkit sikerült-e kiűzni az épületből.
Nem csoda, hogy vasárnaponként csak néhány templomban van mise – azokban, melyeket
a renegát püspök maroknyi híve képes megtölteni.
A közfeladatokat ellátó egyházi intézmények működése is átpolitizálódott, a kórházak újabban például csak a rendszer iránt lojális embereket hajlandók ellátni, és a lakosság nagy része elől elzárják a nemzetközi segélycsomagokban kapott gyógyszereket is. A Kunonga mögött álló Mugabe elnök ráadásul gondoskodott a „független” misék elhallgattatásáról is: az elmúlt években rendszeressé vált az a gyakorlat, hogy az anglikán egyházhoz hű papokat péntekenként letartóztatják, és csak hétfőn engedik el őket.
A zimbabwei anglikán egyház körüli botrányok nem javítanak a rezsimről alkotott lesújtó
képen. Mugabe uralmát ugyanis eddig is az emberi jogok sorozatos megsértése jellemezte.
Emberi jogi szervezetek az 1987-es, mintegy 20 000 áldozatot követelő, úgynevezett
„Gukurahundi mészárlást”, a 2005-ös Murambatsvina-i tisztogatást, illetve a 2008-
as elnökválasztáson elkövetett gyilkosságokat mind Mugabe elnök bűnének tartják. A
közelmúltban 27 civil szervezet tárta az ENSZ elé egyesített jelentését, melyben részletes
adatokkal alátámasztva mutatták be a rendszer kínzásokkal és gyilkosságokkal teli
hétköznapjait. Természetesen a kormányzatnak erre is megvolt a frappáns válasza. Patrick
Chinamasa igazságügyminiszter a genfi ENSZ-gyűlésen kijelentette: az emberi jogokat
nem országa, hanem a világszervezet sérti meg azáltal, hogy 2003 óta szankciókat tart fent
a Mugabe-rezsimmel szemben. Sőt, Johannes Tomana zimbabwei államügyész még jogi
lépéseket is kilátásba helyezett az Európai Unió ellen.
E. V.
Nyitókép innen.
|
