Legalább 100 éves múlttal kell rendelkeznie a történelmi felekezeteknek

Így változtatnák meg az egyházi törvényt

 – Legalább 100 éves múlttal vagy 25 ezer hívővel kell majd rendelkezniük azoknak a felekezeteknek, amelyek a történelmi egyház státuszt szeretnék megkapni a most készülő új egyházi törvény koncepciója szerint – jelentette be Szászfalvi László, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium egyházügyi, civilügyi és nemzetiségi államtitkára.

 Szászfalvi elmondta: ezen elv alapján, ha jövőre az új alkotmány megszavazása után bevezetik az új egyházi törvényt, a történelmi egyház kategóriájába bekerül majd az 1568 óta létező unitárius egyház, és ebben a státuszban lesznek az ortodox egyházak is. Elvárás lesz továbbá a történelmi egyházakkal szemben, hogy országos közszolgálati intézményhálózatuk legyen, amelyhez az állami támogatást a jövőben is megkapják.

 Háromszintű csoportosítást terveznek: a történelmi felekezeteken kívül lesznek úgynevezett elismert egyházak. Azok az egyházak, amelyek egyik kategóriában sem szerepelnek, vallási egyesületként működhetnek tovább az elképzelések szerint, ezzel pedig a civil szervezetekre, egyesületekre vonatkozó törvény alá tartoznak majd. Ahhoz, hogy egy egyház az elismert egyház kategóriájába kerülhessen, 20 éves múlt lesz szükséges a koncepció alapján, vagy egy bizonyos hívői létszámot el kell érnie, előreláthatóan a többszörösét az eddig az egyházalapításnál előírt minimumnak, azaz a 100 főnek.

Kizárólag a Fővárosi Bíróságon történő bejegyzéshez a hitelveket is be kell mutatni a tervek szerint. A kategóriák meghatározásánál fontos szempont, hogy kiszűrjék az üzletszerű tevékenységet folytató egyházakat. A hiteles egyházi közösségeket meg kell erősíteni, azokra pedig, amelyek üzleti célból jöttek létre, nem a most készülő egyházi törvény vonatkozna.

Az államtitkár indoklása szerint az új egyházi törvényre azért van szükség, mert az ebben a témában született 1990. évi IV. törvény „nemzetközi szinten idejét múlttá vált”, az egyházalapítást tekintve pedig „ultraliberálisnak” minősítette. Az Országgyűlés a tervek szerint egy jegyzéket is elfogadhat majd az államtitkárság javaslata alapján. Ebben automatikusan regisztrálhatják a történelmi és az elismert felekezeteket, amelyeknek nem kell a Fővárosi Bíróságon bejegyeztetni magukat.

 Szászfalvi László fontosnak tartotta, hogy a Fővárosi Bíróság mellett jöjjön létre egy szakmai grémium, amely a regisztráció során szakmai ajánlásokat tesz, illetve segíti majd a bíróság munkáját, mert e nélkül a bíróság nem tudja majd megítélni, hogy milyen szervezetekről is van szó. Az egyházak törvényességi felügyeleti joga az ügyészségnél lesz. Az új egyházi törvény meghozatalával véget ér az egyházpolitikai korszakváltás. A tárgyalások az egyházakkal a koncepcióról az időpont-egyeztetések után napokon belül megkezdődhetnek. A megbeszélésekbe bevonják a történelmi egyházakat és azokat a „meghatározó, kisebb lélekszámú egyházakat”, amelyek „a magyar társadalomban komoly befolyással bírnak, és nagyon széles körű közszolgálatot vállalnak a magyar nemzet életében”.

Az új egyházi törvényjavaslatot a tervek szerint április végén, május elején nyújtják be a parlamentnek, és reményeik szerint azt még ebben a félévben el is fogadják. Hatályos azonban csak az új alaptörvény életbelépése után lehet, ugyanakkor átmeneti intézkedéseket is beiktatnak 2011 második félévére, az új törvény hatálybalépése előtti átmeneti időszakra: július 1-től a szociális államtitkárság előterjesztése értelmében - amelyet már meg is szavazott a parlament – csak azok az egyházak kapnak majd szociális intézményeik után kiegészítő támogatást, amelyek erről a kormánnyal külön megállapodnak.

-mti-

• Cimkék:
egyházi törvény Szászfalvi László

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére