Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat

A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.

Mai morzsa

Amikor elegem lett belőle, megölelt

Videók

Cigányok között az egykori neonáci (riport)

Így lőtték a keresztényeket: tudósítás a helyszínről

Alex szívében templom van (videó)

Akiket nem gyászol senki: magányosok temetője (videó)

A papi hivatás piszok nehéz (videó)

Hajléktalan megasztár

Föld alatti inváziós alagút: exluzív videó

Hajléktalan megasztár

Egyház

2011-12-20 19:03:00

Hetven szervezet pályázhatott volna az állami elismerésért

Így változtatják meg az egyházi törvényt

Az AB megsemmisítő döntése ellenére az illetékes államtitkár szerint a koncepció helyes. Várhatóan holnap derül ki: melyik közösség marad egyház.

Mint azt tegnap megírtuk: az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a „a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló” törvény országgyűlési megalkotása során az érintett és számos szakmai szervezettel egyeztetett, egységes javaslathoz képest a zárószavazás előtti módosító javaslat elfogadása lényeges változásokat eredményezett. Az Alkotmánybíróság szerint a jogszabály súlyos hibát hordoz, amikor az egyházi jogállás megszerzését (illetve a jelenleg egyháznak minősülő szervezetek többsége esetén annak megtartását) az országgyűlési képviselők kétharmadának támogató szavazatától teszi függővé, míg az egységes javaslat szerint a nyilvántartásba vételről bíróság döntött volna. Az AB mindemellett megállapította, hogy a házszabálynak a zárószavazás előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése, illetve annak megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a törvény közjogi érvénytelenségét idézi elő.

Rétvári: három és félszázból hetven

Amennyiben a kormányzat nem vonja vissza, és az AB nem semmisíti meg a júliusi törvényt, hetven egyház pályázhatott volna az állami elismerésért – tudtuk meg Rétvári Bencétől, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Ám a szakember rámutatott: a változások eredményeképp december harmincadikáig várhatóan elfogadják az új törvényjavaslatot, amelyben feltehetően a korábbinál csak néhánnyal több, elismert státusú egyházat sorolnak majd fel. A kormányzat várhatóan szerdán, azaz holnap teszi közzé, hogy a kijavított törvény mely egyházakat ismeri el.

– A több mint háromszáz, korábban bejegyzett egyház közül mindössze hetven nyújtott be regisztrációs kérelmet. Ez is jelzi, hogy jó volt az eredeti koncepció. A várhatóan végleges egyházlista hossza, a néhány közösséggel kiegészülve közel tucatnyi, államilag elismert felekezet nagyságrendje is jelzi, hogy az EU országaiban alkalmazott jogszabályoknak megfelelő a törvény. Számos tagállamban csupán egy-két, hivatalosan elismert egyház működik, a most véglegesülő listával Magyarország a „középmezőnybe” tartozik majd – közölte Rétvári.

Az államtitkár rámutatott: az egyesületi formában továbbműködni kényszerülő, januártól jogállásukat vesztő egyházak jogi szabályozása megoldott. A jelenlegi, civil szervezetek működését meghatározó jogszabályok alkalmazásával lehetővé válik, hogy a státusuktól fosztott szervezetek „vallási közösség” főtevékenység gyakorlásával működhessenek tovább. Rétvári Bence hangsúlyozta: az egyesületi jogállás a vallási közösségek működését hátrányosan nem befolyásolja, hiszen a kormányzat a várhatóan státusukat vesztő, szociális intézményeket működtető egyházak részére biztosította a továbbműködés feltételeit. A törvényi változással a hitéleti képzést biztosító felsőoktatási intézményeket sem fenyegeti veszély, sőt az újonnan bejegyzett vallási egyesületek az egyházakhoz hasonlóan létesíthetnek hitéleti végzettséget biztosító, akkreditálható főiskolát, egyetemet.

Az amerikaiak idegesek

A törvény kormányzati visszavonásának napján az Amerikai Egyesült Államok törvényhozásának tizenhárom képviselője személyes hangú, aggódó levélben szólította meg Orbán Viktor miniszterelnököt az egyházi törvénnyel kapcsolatos, súlyos jogsérelmek miatt. A távirati iroda egy rövid hírben jelezte a diplomáciai következményekkel járó levél létét, ám a Magyar Narancs megszerezte a levél szövegét, melynek közzétételét engedélyezte portálunknak (lásd: keretes írásunk, a teljes szöveg itt megtekinthető).

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője mindemellett tegnap nyilvánosan bejelentette: az új egyházügyi törvény tartalmán érdemben nem kívánnak változtatni, azt várhatóan december 30-án fogadja el az Országgyűlés. Azt is megjegyezte, hogy az átmeneti törvényben is szabályozzák majd az egyházügyi törvény legfontosabb alapelveit, így például a parlament jogosultságát arra, hogy meghatározza, melyik szervezet lehet Magyarországon egyház, és melyik nem.

Nyílt levél

Orbán Viktor miniszterelnök
Miniszterelnöki Iroda
1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 1–3.

Az Egyesült Államok Kongresszusának tagjaiként azért írunk önnek, hogy kifejezzük mély aggodalmunkat a 2011. július 12-én elfogadott, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény miatt. Méltányoljuk a magyar Alkotmány elkötelezettségét a vallásszabadság iránt, és reméljük, hogy Magyarország elkötelezett marad az alapvető szabadságjogok védelme iránt, beleértve ebbe a vallás- és a lelkiismereti szabadságot is.

Tudjuk, hogy az 1990-es vallási törvény „bejegyzett” státuszt adott az egyházaknak, hogy azok el tudják látni fontos szociális és jótékonysági munkájukat. Ám magyarországi, európai és egyesült államokbeli egyházi és emberjogi szervezetek most arról tájékoztattak minket, hogy az új egyházügyi törvény 14 kivételével több mint 350 vallási csoportot foszt meg a bejegyzett státusztól. A törvény elfogadásával 2012. január elsején gyülekezetek ezrei – metodistáktól kezdve evangélikusokon keresztül muszlimokig bezárólag – veszítik el automatikusan bejegyzett státuszukat. Az is aggodalommal tölt el minket, hogy az „újrabejegyzéshez” és a törvényes elismertséghez hét kritérium teljesítésére és a parlament kétharmados többségének szavazatára van szükség.

Az új vallási törvény ekképpen a parlamentet teszi meg a vallási közösségek ügyében illetékes hatóságnak, és a feladatául szabja, hogy értékelést és ítéletet mondjon hitek, doktrínák és értékek felett, valamint eldöntse, mely csoportok elfogadhatók, és melyek nem. Ez a helyzet a folyamat átpolitizálásához fog vezetni, és megsérti az állam azon kötelességét, hogy a vallás dolgaiban semleges maradjon.

Mi több, szükségképpen a kisebbségi vallási csoportok hátrányos megkülönböztetését fogja eredményezni. Értelmezésünk szerint a törvény ellentmondásban áll az Európai Unió, az Európa Tanács, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet, valamint az ENSZ emberjogi normáival és eszközeivel, és semmibe veszi az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó határozatait. Például tanúi voltunk annak, hogy az Európai Parlament felszólította a magyar kormányt, hogy „az EU Alapjogi Chartájának 21. cikkével összhangban biztosítsa minden állampolgár egyforma védelmét, függetlenül attól, hogy mely vallásos csoporthoz tartoznak”. Ezenkívül az Európa Tanács ama bizottságának 24 tagja, amely a tagállamok kötelezettségeinek és vállalásainak tiszteletben tartását figyeli, határozati javaslatot tett, amelyben kifejezi „mély aggodalmát a jogállamiságot, az emberi jogokat és a demokratikus intézmények működését érintő legújabb magyarországi fejlemények miatt”. (…)

Mindezeken felül a Thomas Melia külügyi államtitkár-helyettes 2011. július 26-i kongresszusi meghallgatásán elhangzottak szerint Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere június 30-i magyarországi látogatásán kijelentette: „Az Egyesült Államok arra kéri majd a kormányt, hogy aprólékosan tekintse át újra a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló új törvényt, amely 14 vallási közösség kivételével az összes vallási közösség újra bejegyeztetését írja elő, és így negatív hatással van a vallásszabadság légkörére Magyarországon.”

Azért írjuk jelen levelünket, hogy nyomatékosítsuk az Európai Parlament felhívását a magyar kormányhoz, hogy „biztosítsa minden állampolgár jogainak egyenlő védelmét”, és hogy megismételjük az amerikai külügyminiszter felhívását a magyar kormányhoz.

Felszólítjuk az Ön kormányát, hogy az új törvényt alaposan dolgozza át, hogy összhangba kerüljön a magyar Alkotmánnyal, és mindazokkal a nemzetközi emberi jogi egyezményekkel, amelyeket Magyarország is aláírt és ratifikált.

Tisztelettel:
Mike Pompeo, Trent Franks, Heath Shuler, Howard Coble, John Carter, Dan Burton, Randall Hultgren, Vicky Hartzler, Howard Berman, Mike Kelly, Joe Pitts, Tim Walberg, Eni Faleomavaega