Egyház
2011-10-11 19:30:00
A zarándokhely-kérdés miatt mérgesedett el a diplomáciai viszonyHol keresztelkedett meg valójában Jézus?
Kétezer éves dilemmát melegített fel Izrael és Jordánia, miután előbbi júliusban hivatalosan is újranyitotta az 1967 óta nagyrészt zárva tartott Jordán-parti zarándokhelyet, ahol állítólag Jézust alámerítette Keresztelő János.
Sokak hite szerint a Jordán nyugati partján Quasr Al-Yahoud az a hely, ahol Jézus Krisztus megkeresztelkedett, ezért a térség az egyik legfontosabb úticélja a keresztény zarándokoknak. Izrael eddig évente csak néhány alkalommal tett kivételt és nyitotta meg a folyóhoz vezető utat lezáró vaskaput, hogy a zarándokok lemehessenek a partra. Júliustól azonban az izraeli zarándokhely ismét látogatható, ami miatt az Izrael és Jordánia közötti viszony elmérgesedett.
Quasr Al-Yahoud teljes újranyitása tiltakozásokhoz vezetett Jordániában, miután hasonló létesítmény működik a folyó keleti partján Al-Maghtasban is. A jordán kormány szerint csak az ő zarándokhelyük hiteles, amit elismer a Vatikán is, sőt Ammán azzal is érvel, hogy II. János Pál pápa 2000-ben részt vett annak ünnepélyes felavatásán, ráadásul az emlékhelyet 2009-ben felkereste XVI. Benedek is. Jordánia ezért a történelem és a keresztény hit meghamisítását rója fel Izraelnek, valamint azt, hogy gyengíti a Jordániába irányuló keresztény turizmust, így a sivatagi királyság panasszal fordult az ügyben a Vatikánhoz.
Nézeteltérések Tel Avivban is
Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a vitatott területek egymással közvetlenül szemben terülnek el a Jordán folyó két oldalán, amely ezen a ponton csak néhány méter széles. Ráadásul az izraeli kormány tagjai között sem teljes az egyetértés a döntést illetően. Még januárban kiszivárgott ugyanis az a Silvan Shalom területfejlesztési miniszternek küldött levél, amelyben a turisztikai tárcát felügyelő Stas Misezhnikov erős aggályokat fogalmazott meg az újranyitással kapcsolatosan, s azzal érvelt, hogy a lépés nemzetközi ellenkezéshez vezethet, és rontja majd a Jordániával kialakított kapcsolatokat.
Haifa Abu Ghazaleh jordániai turisztikai miniszter szerint az izraeli lépés a nemzetközi jogot is sérti, mert a zsidó zarándokhelyet olyan földön (Ciszjordániában, vagyis palesztin területen – a szerző) működtetik, amely nemzetközi egyezmények alapján megszállt területnek számít. – Ez csak egyik példája annak, miként sértett meg Izrael egy sor nemzetközi törvényt, miközben történelmi tények hamisításával is megpróbálkozott – hangoztatta a miniszter.
Jordánia mellett az anglikánok
Megszólalt az ügyben Luay Haddad, az anglikán egyház főesperese is, aki szerint nem kell külön közleményben hangsúlyozni azt, hogy Krisztus a Jordán keleti, vagyis jordániai partján keresztelkedett meg, mert ezt a tényt már mindenki elismeri. „Tájékoztatnunk kell a folyótól nyugatra élő testvéreinket, hogy mi továbbra is hűek maradunk a jordániai oldalhoz” – mondta az egyházi elöljáró, aki rosszul időzített provokációnak nevezte az izraeli zarándokhely megnyitását. – Egyházi dokumentumok egyértelműen megerősítik a tényeket, amelyeket alátámaszt az Újszövetség is – mondta Haddad hozzátéve, hogy az anglikán egyház is elítéli az izraeli zarándokhely megnyitását, ami „történelmi és vallási szempontból súlyos hiba”.
Megkérdeztünk egy magyar szakértőt is, Szénási Sándort, a GeSheR-Híd Vallásközi Kapcsolatok és Kutatások Központja elnökét, hogy a térség és a közel-keleti viszonyok jó ismerőjeként kinek ad igazat Jézus keresztelkedési helyéről szóló disputában.
Jordánia csak kihasználta?
A szakértő szerint Jordánia csak kihasználta az 1967-es hatnapos háború miatt kialakult lehetőséget, vagyis azt, hogy Izrael elaknásította a Jordán partjának csak most megnyitott szakaszát. A tulajdonképpeni keresztelkedő hely Szénási szerint a nyugati, vagyis az izraeli parton található, de arra is rámutatott, hogy szerinte az, aki azt állítja magáról, hogy pontosan ismeri a Jordán nyugati partján Jézus megkeresztelkedésének helyét, az „biztosan valamelyik egyház szolgálatában áll”. – Az egyházak ugyanis általában azokat a zarándokhelyeket szokták legalizálni, amelyek nekik dolgoznak.
Ha Betlehem városából elindulunk kifelé, a „pásztorok mezeje” felé, egyszer csak egy útkereszteződésnél találjuk magunkat. Innen három irányba lehet tovább menni: mindhárom tábla a „pásztorok mezeje" felé mutat. Csakhogy mindegyiknek van egy-egy kiegészítő megjegyzése, ugyanis van a katolikus pásztorok mezeje, van az ortodox pásztorok mezeje és van a protestáns pásztorok mezeje is – érvelt a szakértő.
Orosz tulajdonban
Szénási úgy véli, a katolikus egyházfők is csak attól az egyszerű ténytől vezérelve voltak kénytelenek látogatásaikkal a jordániai emlékhelyet hitelesíteni, hogy amikor ott jártak, a nyugati partot nem lehetett megközelíteni – fejtette ki a GeSheR-Híd vezetője.
Az pedig már csak hab a tortán, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök jordániai látogatása alkalmából II. Abdallah, a sivatagi királyság uralkodója egy hektár földet ajándékozott az orosz ortodox egyháznak azon a környéken, ahol szerintük Keresztelő Szent János megkeresztelte Jézust. Utalva arra, hogy a Jordán medre kétezer év alatt kissé módosult, s ez a hely ma nem magának a folyónak a partján, hanem attól néhány méterre található, 2007-ben több sajtóorgánum is úgy mutatta be az ajándékozást, hogy a történelmi hely orosz tulajdonba került.
Hargitai Mátyás
|
