Egyház
2011-10-22 14:03:00
Magyar pünkösdiek: a tömeges ébredés hazai közösségeiGyülekezetek, ahol a csoda mindennapi valóság
A világ legdinamikusabban fejlődő keresztény irányzata a karizmatikus mozgalom. A tömegeknek lelki otthont adó Magyar Pünkösdi Egyház mégsem került be az elismert egyházak közé. Újraregisztrálásukról még nem született parlamenti döntés.
A pünkösdi mozgalom elindulását hagyományosan 1906-ra teszik (erre az eseményre a Los Angeles-i Azusa Street gyülekezetében került sor). Az első karizmatikus gyülekezetek jellemzően „erőteljes hangsúllyal vallották, hogy Jézus Krisztus bűntől megváltó, megszentelő, Szentlélekbe merítő, gyógyító és eljövendő király.” Teológiájuk az amerikai szentségi mozgalom tanítására épült, kiegészítve a Szentlélekbe merítés tanításával. Az Azusa Street-i gyülekezet támogatásával a világ számos részébe indultak misszionáriusok.
1926-tól már biztos Magyarországon
A pünkösdi mozgalom legjelentősebb ága az „amerikás magyarok” tevékenysége nyomán jött Magyarországra. Tényleges meghonosodását az Egyesült Államokból 1926-ban hazatérő Mihók Imre bakonycsernyei tevékenységére vezethetjük vissza. Több gyülekezetet is szervezett az országban, illetve más amerikás magyarok által elindított csoportok is csatlakoztak hozzá. Amerikába való visszatérte után az Assemblies of God vezetése Rároha F. Dezsőt küldte Magyarországra, akinek vezetésével 1928. február 5–9-én megtartott konferencián Magyarországi Isten Gyülekezetek néven létrehozták önálló szervezetüket.
Rároháéknak azonban 1931-ben el kellett hagyniuk Magyarországot. Helyére végül Tomi József került. A Tomihoz hű gyülekezetek Isten Gyülekezetei Szövetsége Magyarországon néven élték hitéletüket. A Magyar Pünkösdi Egyház az utóbbi felekezet utódszervezetének tekinthető. A pünkösdi gyülekezetek életét tovább nehezítette Keresztes-Fischer Ferenc 1939. december 2-ai betiltó rendelete: egyes gyülekezeteik az országban legálisan működő egyházak helyi közösségeibe társultak be, mások illegálisan vagy fél-illegálisan jöttek össze az összejöveteli hely gyakori változtatásával.
A háborút követően
A pünkösdi mozgalom főáramlatában erős egységvágy élt a hívek körében, aminek következtében több sikertelen egyesülési kísérlet zajlott. Így 1947-ben rövid időre az Apostoli keresztyének csatlakoztak 1947-ben az Evangéliumi Pünkösdi Egyházhoz, majd 1950-ben az őskeresztyének, az evangéliumi keresztyének és az evangéliumi pünkösdiek léptek szervezeti egységre egymással rövid időre.
A Rákosi-korszak „szektaellenes” intézkedései a pünkösdi mozgalmat továbbra is megosztottság állapotában találta. Öt jelentősebb pünkösdi felekezet működött: Evangéliumi Keresztények, Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Őskeresztyén Felekezet, Isten Gyülekezeteinek Szövetsége, Élő Isten Gyülekezete. A felekezetek legális működését a Magyarországi Szabadegyházak Szövetsége/Szabadegyházak Tanácsa biztosította. A szervezet a pünkösdi mozgalom felekezeteinek érdekeit albizottságán keresztül koordinálta. Egyenrangú tagegyházi státust 1958-ban szerezték csak meg. Lényeges változás 1961-ben történt, amikor az Evangéliumi Keresztyének és az Evangéliumi Pünkösdi Egyház vezetői 1961 márciusában a két entitás egyesüléséről hoztak határozatot. Az egyesülést 1962-ben az ÁEH is jóváhagyta Evangéliumi Keresztyének – Pünkösdiek – Közössége (1974-től Evangéliumi Pünkösdi Közösség) névvel.
Az 1980-as években a többi egyházhoz hasonlóan az Evangéliumi Pünkösdi Közösség (EPK) életében is az ifjúsági és a zenei tevékenységük megélénkülését regisztrálhatjuk elsősorban. A pünkösdiek karitatív tevékenysége is kiszélesedett. Kadarkúton 1987-ben kezdte meg működését az új szeretetotthon, illetve az 1980-as évek közepétől a Dunaharasztiban található rehabilitációs otthon.
A jelen közösségei
A rendszerváltást követően az EPK lehetőségei is kitágultak. Bár a Szabadegyházak Tanácsa 1989-ben megszűnt, de létrejött az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége (ESZSZÖV) 1995-ben, amelyben az EPK mindmáig vezető szerepet játszik. A felekezet tagja a Magyar Evangéliumi Szövetségnek is. Az EPK ezenkívül számos felekezetközi szervezetben, megmozdulásban vesz részt. Fontosabb lapjaik az Élő Víz, illetve a Pünkösd.ma. Fontosabb missziós szervezeteik: Országos Cigánymisszió, Országos Gyermekmisszió, Országos Ifjúsági Misszió, Országos Tinimisszió és az Országos Sátormisszió.
A parlament a Magyar Pünkösdi Egyházat sem sorolta 2011 júliusában az államilag elismert egyházak közé, de háttér-információk alapján esélyes, hogy a „második körben” elismerést szerez. A felekezet számára a kormány 2011. december 31-éig külön megállapodásban garantálta a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatok ellátásához szükséges kiegészítő normatívát. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa, a Magyarországi Evangéliumi Szövetség és a Magyarországi Baptista Egyház is támogatja állami elismerésük gondolatát.
zdr
|
További cikkek
|
Bizonyságtétel
|
|
|
|
