Huszonegy egyház lesz, a Hit Gyülekezete a második kategóriában, a kicsik kiesnek

Ezt tartalmazza az új egyházi törvénytervezet

Nyilvánosságra került az egyházak jogállását rögzíteni szándékozó törvény Parlament elé benyújtott tervezete, az alig több mint egy éves előkészítést követően 16 oldalon összefoglalt jogszabály egyéni képviselői indítvány keretében kerülhet az Országgyűlés elé. Számos vita, találgatás és az érintettekkel hosszas egyeztetés, nem ritkán kisebb médiaháború is megelőzte a tervezet megszületését, ám a végeredmény nem hozott nagy meglepetést: a jelenleg érvényes, 1990/IV. számú törvényhez képest jelentősen szigorodtak az egyházi regisztráció feltételei.

Akik bejuthatnak

A lényeg: az egyházi jogállás elnyeréséhez a jogalkotók szándéka szerint a vizsgált közösségeknek legalább húsz éve szervezett formában, egyesületként kell működniük Magyarországon és legkevesebb ezer, magyarországi lakóhellyel rendelkező tagot kell igazolniuk. Ebbe az időtartamba beszámít a törvény hatályba lépése előtti, egyházként való működés is. A húszéves tevékenységet a szervezetnek kell bizonyítania, az ezer tagot, a nevüket, magyarországi lakóhelyüket és aláírásukat tartalmazó íven kell benyújtaniuk.

A törvény melléklete alapján a jelenleg egyházként bejegyzett, több száz szervezet közül mindössze 21 minősül „bevett és elismert”, illetve „jelentős közcélú tevékenységet ellátó” egyháznak, azaz olyan szervezetnek, amellyel a kormányzat megállapodás megkötésére törekszik. Az előzetes híresztelésekkel szemben „történelmi” kategóriát az iromány szövegezői nem különítettek el, ám a jogszabály preambulumában kifejezték: külön is elismerik a Magyarország történelmében és kultúrájában folyamatosan meghatározó jelentőséggel bíró egyházak kiemelkedő szerepét. A törvény mellékletéből kiderül: ebben a megkülönböztetésben 13 felekezet részesül (katolikus, református, evangélikus egyházak, mindhárom zsidó vallásfelekezet, öt ortodox egyház, az unitáriusok és a baptisták).

Izgalmas a kiemelt közösségek kiválasztási szempontja is, ami így szól: „A vallás szabad gyakorlásáról szóló 1895. évi XLIII. törvénycikk alapján bevett és elismert egyházak”. Tehát nem nyitott kategóriáról van szó, hanem a száztizenhat éves – sokak által két történelmi korszak óta vitatott – jogszabály „újrafelfedezéséről”. Ez az elismerés azonban nem jelenthet gyakorlati megkülönböztetést, hiszen „Az egyházakat azonos kötelezettségek terhelik, és azonos jogok illetik” meg (9.§).

Akik mást kaptak

Az utóbbi hónapokban, több újságcikkben is hangot adtak reményüknek, ám a Hit Gyülekezete mégsem került az első kategóriába (az 1895-ös évszám magáért beszél), de ugyanezen indokból kimaradt az „elismertnek” sorából az előzetes, néhány hete napvilágra került tervben még ide jegyzett Magyar Pünkösdi Egyház is. A mellékletek sorában második kategória elnevezése is beszédes: „Jelentős közcélú tevékenységet ellátó egyházak, amelyekkel a Kormány megállapodást köt”.

Az említetteken a jogalkotók túl egyházi státust javasolnak a metodistáknak, az adventistáknak, az Erdélyi Gyülekezetnek, az Üdvhadsereg Szabadegyháznak, az evangéliumi testvérközösségnek és – sokak nem kis meglepetésére a Magyarországi Krishna-tudatú Hívők Közösségének. Ez utóbbi azért is érdekes, hiszen a tavalyi országgyűlési választási kampányban elhangzott: a jobboldali kormányzat egyik célja, hogy „egyház” státuszt csak keresztény szervezet kaphasson. A regisztrációhoz szükséges limit azonban lehetővé teszi az egzotikus vallás ilyenforma elismerését.

A melléklet tanúsága szerint elismerésben ugyan részesülnek, az egyházi jogállást, illetve az ezzel járó, továbbra is rendkívüli lehetőségeket nem élvezhetik a buddhista és az iszlám közösségek, a progresszív zsidó hitközségek, az örmény és a kopt ortodoxok, a Jehova Tanúi, a Baha’i közösség és a magyarországi anglikánok. Komolyabb veszteséget jelent ez a kategória a jelentős taglétszámmal és intézményhálózattal rendelkező, ám a limiteket nem teljesítő keresztény felekezetek számára: a felsőoktatási intézményt is működtető Golgota, a jelentékeny történelmi múlttal rendelkező nazarénus felekezet, a Keresztény Család, a Mahanaim és a Shalom vezetői minden bizonnyal sok mindent újra kell, hogy számoljanak.

Szakértők is lesznek

Az új törvény elismeri a jelenleg hatályos, 1990/IV. törvény érdemeit, sértetlenül hagyja a vallásszabadságra vonatkozó szabályzást és hangsúlyozza: „a lelkiismereti vagy vallási meggyőződés megválasztása, elfogadása, kinyilvánítása és megvallása, továbbá annak megváltoztatása, illetve gyakorlása miatt senkit előny vagy hátrány nem érhet.” (4.§)

Továbbra is rögzítik az egyház és az állam különválasztott működését (8.§), illetve az előzetesen nyilvánosságot kapott szándéknak megfelelően az egyházak regisztrációját csak a Fővárosi Bíróság végezheti el – szemben a jelenlegi gyakorlattal, ami a megyei bíróságok hatáskörébe rendeli ezt a feladatot. Nyilvántartásba vételért folyamodhat minden, vallási tevékenységet folytató – és az előírtakat teljesítő közösség, ám elutasítás esetén a bejegyzési kérelem egy éven belül nem adható be újra.

Bár az állam továbbra sem állíthat fel szervet az egyházak hitéleti tevékenységének ellenőrzésére, sőt az adományok kezelését sem vizsgálhatja kormányzati szerv, ám a Fővárosi Bíróság a regisztráció kapcsán vizsgálhatja a vallási tevékenységgel kapcsolatos feltételek teljesülését. A jogszabály nyíltan rendelkezik: erre a feladatra külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján felkért szakértőket neveznek ki – ennek részletes szabályzása azonban még nem került nyilvánosságra.

Illyés Szabolcs 

• Cimkék:
egyházi törvény felekezet történelmi Hit Gyülkezete

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére