A pápa is szóvá tette Lénárd rabságát

Dokkmunkás domonkos

Lénárd azonban sem a Vatikántól, sem Lékai bíborostól nem vár közbenjárást. Oktalan mártíromság? Nem. Lénárd Ödön tudta: a szabadulásnak nagyon nagy ára lesz. Besúgóvá, békepappá kell válnia. Inkább a rabság. Könnyebb megérteni őt a Váci börtön magánzárkájában írt „Mi közöm hozzátok?” című verséből. Ezt nem írta papírra, emlékezetében „hozta ki” fogságából.

„Már az időt sem kérdezem,/ minden magyar börtönökben/ lélekfogytig dalolok-/ s utolsónak maradok!”

Lénárd Ödönt 1948-ban izgatás vádjával ítélték el, mert tiltakozott az egyházi iskolák államosítása ellen. Hat év után szabadult, ezután triciklis futár volt 7 évig az Óbudai Cipőjavító Szövetkezetnél, majd vízóra-leolvasó. 1961-ben a hatóságok szerint az „államrend megdöntésére”készült, ezért ismét elítélték. Két évet tölt börtönben, majd 66-ban államellenes összeesküvésért harmadszorra is börtönbe zárták. Az előző vádpontokat is beleszámítva, így összesen 19 évet kapott.

Kitekintés Zsida határába

Lénárd Ödönről a Magyar Országos Levéltár harmincéves főosztályvezetőjének, - négy gyermek büszke apjának - tanulmányában olvasok. A körmendi születésű Soós Viktor Attila fő kutatási területe az Állami Egyházügyi Hivatal szervezete és működése, az 1945 utáni politikai kormányszervek, MDP-MSZMP-iratok osztályán dolgozik. Leginkább a 20. századi politika- és egyháztörténete érdekli. Elmondja, hogy ifjúkorában Brenner János plébános brutális, Szentgotthárdon történt meggyilkolása fordította a téma felé érdeklődését.
Brennert, a fiatal papot éjszaka hívták a rábakethelyi plébániáról halálos beteghez Zsidára - ma Szentgotthárd része. Brenner János karingben, stólában magához vette az Oltáriszentséget és a betegek olaját. Zsida határában 32 késszúrással, a torkát átvágva ölték meg. Azon a napon, 1957. december 15-én volt 26 éves. A tettes azóta is ismeretlen.

Soós Viktor Attila, Brenner János boldoggá avatási eljárásának történész szakértője hozzáteszi: egyre biztatóbb hírek érkeznek a Vatikánból, 2008. július 31-én zárult le a boldoggá avatási eljárás első szakasza.

Fedőneve: Vági

Lénárd Ödön, - anélkül, hogy kérte volna - Korom Mihály igazságügyi miniszter előterjesztését elfogadva, 1977. június 30-án, VI. Pál pápa személyes közbenjárására kapott kegyelmet. A pápa szóvá tette, hogy Lénárd Ödön még mindig börtönben van, de Kádár állítólag nem tudott róla.
Kádár és VI. Pál találkozóját Casaroli bíboros kezdeményezte Palotás Rezső római nagykövetnél. A római nagykövetség első titkára Orosz József volt, aki Vági fedőnéven a III/I-4.-nek, a külföldi hírszerzésnek volt az ügynöke.

A rendőr alezredesként nyugdíjba vonuló Orosz József nagykövetségi első titkár készítette elő a pápa és Kádár találkozóját.

Dokkmunkás domonkos

Lénárd Ödön neve és bebörtönzésének híre, egy domonkos szerzetes, Jaques Loew révén jutott el a pápához. Loew dokkmunkás domonkosként (marseilles-i dokkmunkások között élt, és velük dolgozott) maradt meg az emlékezetben. Idézet tőle: „A világot nem lehet jókra és rosszakra felosztani, mivel az egyetlen határvonalat, amely szívünkön halad át, csak Isten ismeri."
Loew 75-ben és 76-ban többször is felkereste a Kalocsáról szabadult Tímár Ágnes apátnőt Budapesten, tőle tudta meg, hogy Lénárd Ödön még mindig börtönben van. Loew a Vatikánban tartott éves lelkigyakorlatot, és akkor beszélt a piarista szerzetes sorsáról a pápának.
Loew szerepére utal, hogy Lénárd 77-es szabadulása után VI. Pál csomagot küldött Budapestre: Tímár Ágnes (volt apáca, aki egy illegálisan működő szerzetesi közösséget vezetett melynek lelki atyja volt Lénárd)  Budapest, Vaskapu u. 1. címzéssel. A dobozban a pápai kereszt másolata volt. A levélben csak ennyi állt: „Pour ton Pére!” (Atyádnak!)

Ezt a keresztet a pápa valójában Lénárd Ödönnek küldte, aki akkor szabadult a börtönből. Azért Ágnes címére, mert a pápa Loew-től tudta, hogy Tímár Ágnes számára mennyire fontos volt Lénárd szabadulása.

A  piarista szerzetes még a börtönben  cigarettapapírocskákra írt  verseket, ezek egyikét  küldte el  a pápának. A hála burkolt kifejezése volt ez, és VI. Pál haláláig őrizte breviáriumában a kiszabadított paptársa ajándékát. Amikor Pál meghalt, a titkára visszaküldte Lénárdnak. Az ajándékba kapott pápai keresztet Lénárd, 2003-ban bekövetkezett haláláig íróasztalán tartotta.

Lénárd Ödön nem akart mindenáron kiszabadulni. Inkább a börtönt választotta, mint az elvtelenséget. Vállalta, hogy minden úgy történjen, ahogy Isten elrendelte.

Izing Antal
 

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére