Német kongresszus a keresztyénüldözésről

Arab tavasz: jégkorszak más vallásoknak?

A konferencia fővédnöki tisztét a német Bundestag, parlament CDU/CSU frakciójának vezetője, Volker Kauder vállalta, s vezetésével folytak a megbeszélések a lehetséges politikai eszközök megkeresésére a keresztyénüldözés egyre növekvő, és világszerte tapasztalható jelenségének hatékonyabb megakadályozása érdekében. A főszervező a német protestáns hírügynökség, az idea volt. Elsődleges célkitűzésként azt határozták meg, hogy összehozzanak minden olyan szervezetet, amelyik a vallásszabadság témájával nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szinten is foglalkozik, s így az erőket koncentráltabban tudják egy-egy válságos helyzet kezelésére fordítani.

Hallgattak a keresztyénüldözésről

A megnyitó beszédet Volker Kauder tartotta arról, mit tehet a politika a vallásszabadság világméretű előmozdításáért és a keresztyénüldözés ellen. Véleménye és a tapasztalatok szerint sok egyház és szervezet végez missziói tevékenységet szerte a világon, de eddig még nem nagyon foglalkoztak a keresztyénüldözés kérdésével. Az ENSZ sem foglalkozott kifejezetten vele. Hosszú ideje a politika is csak hallgat – hangsúlyozta Kauder. De az egyházak sem voltak különösen beszédesek ebben a témában. „Könnyebb volt az atomerőművek ellen szólni, mint a keresztyének üldözéséről” – fogalmazott a frakcióvezető. Utalt arra, hogy az észak-afrikai, egyiptomi események aggodalomra adnak okot.

A diktatúrákat legyőzik, de ez még messze nem jelenti azt, hogy a szabad vallásgyakorlat is életbe lép. „Az arab tavasz nagyon könnyen jelentheti az arab jégkorszakot a vallási kisebbségekkel szemben” – fogalmazott a CDU/CSU parlamenti frakcióvezetője. Thomas Schirrmacher professzor pedig felvázolta előadásában a keresztyénüldözés aktuális helyzetét világtávlatokban, s arra a kérdésre kereste a választ, mit tehet a politika, a média és az egyházak közössége a fundamentalista erőszakhullám ellen.

Különösen veszélyeztetett övezetek

Az előadók sorában többen voltak Közel-Keletről: Basile George Casmoussa érsek Irakból, Damian püspök az egyiptomi kopt-ortodox egyházból, Altaf Khan, a falsalabadi Presbiteriánus Egyház moderátora. Ők friss jelentést adtak az egyiptomi keresztyének helyzetéről, a pakisztáni és az iraki helyzet radikalizálódásáról, az iszlám és a keresztyénség helyi konfliktusairól. Külön és hangsúlyozottan foglalkoztak az iraki keresztyének sorsával, akik valóságos történelmi exodusban, kivándorlásban vannak, sok ezren élnek külföldi menekülttáborokban.

Szó esett a közép-ázsiai iszlám többségű országokban tapasztalható keresztyénüldözésről ugyanúgy, mint az afrikai Nigériában tapasztalható keménykezűségről, valamint Európa fokozódó iszlámosodásáról. Vannak kiemelten veszélyeztetett övezetek a keresztyénüldözés szempontjából, amint a mellékelt világindex is mutatja.

A beszámolók egyértelművé tették: vannak területek, ahol a keresztyének a legüldözöttebbek, ahogyan a térkép mutatja, tíz országban a legválságosabb és legnehezebb a helyzetük. Vannak törekvések a Közel-Keleten, hogy keresztyénmentes zónákat alakítsanak ki. Ilyen Irak, ahol pár év alatt a keresztyének 50 százalékát elűzték szülőföldjükről. Törökországban 100 éve 20 százalék volt a keresztyének aránya a népességben, ma ez 0,2 százalékra csökkent. Nyilván, nem magától.

Többen szóltak arról, hogy iszlám papok és politikusok a vallásszabadságnak mostanában új értelmezést adnak. Szerintük a vallások nemzetközi védelme a vallási előírások védelmezését jelenti, így azt az iszlám tilalmat, ami kizárja a vallási áttérést. A nemzetközi keresztyén törekvések éppenséggel egészen másról szólnak: nem a vallások védelméről, hanem a vallásuk miatt hátrányt szenvedő emberek védelméről. Mindenkinek egyformán kell biztosítani, hogy hitét megvallja, gyakorolhassa, és ha úgy dönt, megváltoztathassa vallási, felekezeti hovatartozását. Schirrmacher professzor intézete, az IIRF adatai szerint közel 200 millió keresztyén nem rendelkezik alapvető vallásszabadsággal a világ különböző országaiban, miközben a keresztyénség volt a szabad vallásgyakorlás szószólója és kivívója.

A keresztyénüldözés leküzdése mindannyiunk ügye

Konkrét lépésként november 13-át, vasárnapot világimanap az ldözött keresztényekért címen javasolja megtartani az Evangéliumi Világ Allianz. Kiváltképpen könyörögnek ekkor a tunéziai, marokkói, algériai, eritreai és a pakisztáni keresztyénekért. A kezdeményezést imafelhívásával támogatja az EKD, a Németországi Protestáns Egyház(szövetség), és a Német Katolikus Püspöki Konferencia is, így csatlakozva az öt kontinens több mint 100 országában megtartandó  világimanaphoz.

Békefy Lajos

• Cimkék:
konferencia keresztyénüldözés ENSZ iszlám

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére