Lehetséges a bosszútól szabad jövő

A pápa és a főrabbi közös látogatása a II. világháborús emlékhelyen

Az egyházfő térdre ereszkedve imádkozott az áldozatok lelki üdvéért Riccardo Di Segni római főrabbi társaságában március 27-én vasárnap. Ez követően a német pápa Isten súlyos megsértésének mondta az 1944. március 24-én történt tragikus eseményt. A nácik 33 német katona megölésének megtorlásaként lőttek agyon 335 olasz állampolgárt, katolikusokat és zsidókat egyaránt. 

A "legszörnyűbb rossz fájdalmas emlékhelyének" nevezte a Szentatya a volt kőbányát, ahol a kivégzők áldozataikat agyonlőtték, majd tömegsírba vetették. "Ember készakarva hajtott végre erőszakot ember ellen" − mondta a pápa, mindezt a háború legvisszataszítóbb hatásának nevezve.

A pápa imája az emlékhelyen

A pápa felolvasta az egyik áldozat írásos üzenetét, amelynek katolikus szerzője azért imádkozott, hogy a zsidók meneküljenek meg a barbár üldöztetéstől. Az egyházfő szerint ez az üzenet a hírvivője annak, hogy lehetséges egy másfajta, a gyűlölettől és a bosszútól szabad jövő, a szabadság és a testvériség jövője.

Az ember a mennyekben élő atya gyermeke, az emberiség minden tagjának a testvére, tartozzék bárhova is − fejtette ki gondolatait a pápa, aki végül egy másik áldozat falra írt szavait idézte: az emberi lélek a legrosszabb körülmények között is szabad marad.

A római Fosse Ardeatine emlékhely
 

XVI. Benedek a harmadik pápa volt, aki ellátogatott az emlékhelyre. Előtte VI. Pál 1965-ben, majd II. János Pál 1982-ben járt ott.

mti

• Cimkék:
XVI. Benedek pápa Róma

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére