Roma közösség, amely a hit segítségével modernizálódott

A gáborcigányok hite

Az adventista hit a hozzájuk csatlakozó gáborok életét gyökeresen átalakította. A modernizálódásukkal foglalkozó kutatók (Tesvay Sába, Fülpesi Gyula, Kiss Dénes, Faust Zita) mindannyian megállapították, hogy az adventistává lett gáborok már nem fogyasztanak alkoholt, nem cigarettáznak, tisztelik Istent, tisztelik közösségüket és egymást, illetve jó kapcsolatokat ápolnak a nem cigány lakossággal.

Egyház tanítása hat

Az egyház egészséges életmóddal kapcsolatos tanítása is hat az életükben. Nem fogyasztják a disznóhúst, és a vegetarianizmus külön értékkel bír körükben. Lemondtak az ékszerek viseléséről. Megtartják a napi imaidőket, és lehetőség szerint szombatonként eljárnak az imaházba. Az adventizmus „többet változtatott hagyományos értékrendjükön tíz év alatt, mint a beolvasztó szocialista politika fél évszázad során” – állapította meg Eparu Krisztián.

Az egyházhoz való tartozás ugyanis számos pozitív tulajdonságot kommunikál a külvilág felé. Tesfay Sába megemlíti, hogy a hagymásbodoni gáborok vezetője (bulibása) saját tekintélyéről szólva elmondta, hogy „a rendőrség őt kérte fel, szóljon, ha esetleg valamilyen videokamera-árusításról hall, mert a közelben több száz kamerát loptak el. Rögtön hozzátette azonban, hogy a falubeli gáborok nem lehettek, mert ők adventisták, tehát nem lopnak".

Adventizmus: nincs megkülönböztetés

A felekezet vonzerejét az adta, hogy az adventisták körében nem tapasztaltak semmiféle etnikai típusú megkülönböztetést a gáborok. A marosvásárhelyi adventista „B” gyülekezet tagjainak 30-40%-át már ők adják. A gyülekezet lelkésze is elismeri az elért eredményeiket. Egyik összejövetelen ki is jelentette nagy helyeslésük mellett, hogy „örvendünk, hogy a gáborok már civilizáltabbakká váltak, és rendesen látogatják az imaházat". Külföldi érvényesülésüket is segíti az adventizmus. Budapesten és más helyen a felekezet tagjai befogadják őket. Nem cigányokként, hanem igaz, hívő emberekként tekintenek rájuk. A mezőfelei adventista gyülekezet a vezetésébe is bevonta őket. A gyülekezeti bizottság egyik férfi tagja körükből kerül ki. Sőt volt olyan év, amikor a helyi közösség misszióvezetője gáborcigány volt.

Az adventizmus az írás-olvasáshoz való viszonyukra is kihatott. Tesfay tanulmánya szerint ugyanis a negyven év felettiek sem írni, sem olvasni nem tudnak. A 20-30 év közöttiek valamennyire ismerik a betűket. A gyermekeiket már járatják iskolába, hogy legalább írni és olvasni megtanuljanak. Az iskolába járatás hátterében két okot találhatunk. Egyik, hogy a Bibliát tudják használni, illetve, hogy a fiúk a jogosítványt megszerezhessék. A Biblia-tanulmányozás iránti igény más korcsoportokra is kihat. Egy 30 éves asszony azért tanult meg olvasni, hogy a Bibliát használni tudja. Egyes adventista gyülekezetekben hétköznap is foglalkoznak a gyermekekkel. A gábor cigányok ide szívesen küldik a gyermekeiket, ahol a gyerekek sokkal hatékonyabban tanulnak meg írni-olvasni, mint az általános iskolában. Úgy vélik, hogy az imaházi délutáni iskolában sok hasznos dolgot megtanítanak a gyerekeknek.

Iskolában a lányok

Az adventizmus hatásának tudható be, hogy egy lány még a 6-8. általános osztályt is elvégezte, ami ritkának számít a gáborok között. A gáborok körében az iskolába járás ugyanis „nem sokáig szokás”. A fiúk a nyolc, míg a lányok a hat általános osztály elvégzéséig látogatják az iskolát. Vannak azonban már olyanok is, akik már több gimnáziumi osztályt is elvégeztek. Az adventistáknál szokásos szombati bibliatanulmányozó beszélgetés is többeket motivált az alapvető műveltség megszerzése. A férfiak különösen kedvelik a kiscsoportos bibliatanulmányozást, ahol nők, férfiak, cigányok, magyarok egyaránt szabadon hozzászólhatnak a bibliatanulmányhoz.

A konfliktus az új és a régi életforma között a házasság intézményében található meg leginkább. A gáboroknál a házasságkötés úgy történt, hogy a korábban egymásnak kiszemelt fiatalokat 12-14 évesen a családok között létrejött megegyezés alapján összeadták. Az egyházi előírások megszegése miatt a mai napig történnek kizárások a korai házasságkötés miatt. Adventista hatásnak tudható be, hogy ma már egyes helyeken megkérdezik a gyerekeket a kiválasztott párjuk felől. Az egyházi előírások gyakorlatba való átvitelét akadályozza, hogy a 18 évet betöltött adventista gábor lányok az etnikai közösség normái szerint már vénlánynak számítanak, és emiatt nehezebben mennek férjhez.

Az elit

A karácsonyfalvi többségükben adventista vallású gáborok képezik a gáborcigányok elitjét. Anyagilag olyan jól állnak, hogy a falu legjobb részén minden házat, földet felvásárolnak. Egyik gáborcigány úgy nyilatkozott, „az, hogy ennyien járnak autóval, a Jóistennek köszönhető. A Jóisten azzal segítette meg a karácsonyfalvi cigányokat, mert közel kerültek hozzá, mert átálltak, akkor azért adta a Jóisten a gazdagságot". Faust Zita szakdolgozatában megállapítja, hogy a településen élők elfogadóak a gáborokkal szemben, nincs bennük előítélet. Ez az elfogadás annak tudható be, hogy tanúi voltak annak a változásnak, amely adventista hatásra végbement a gábor közösségben. Az idősebb generáció emlékezetében elevenen él a régi gáborkép, amikor még szegények voltak, vályogházban laktak, és dögöt ettek. A vallás tanításának megfelelően számos, általuk cigányosnak nevezett szokásukról lemondtak, és ahogy ők mondják „kimívelődtek”.

zdr

• Cimkék:
gáborcigányok cigányság romák Erdély Adventista

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére