Egyház
2011-05-12 07:10:00
Miért mentegetik Mária Magdolnát?A démonoktól gyötört utcalány
Számtalan regény és film foglalkozik Mária Magdolnával, legutóbb Lady Gaga botrányos klipjében éppen őt személyesítette meg. Utánajártunk a legendagyártóknak.
Mária Magdolna (a magdalai Mirjam) a Bibliai talán legvitatottabb női alakja. A legtöbb értelmező megtért prostituáltat lát benne, de vannak, akik a keresztyén női szolgálat mintaképének tartják. A népszerűség hajhászása okán a biblikus tényeket figyelmen kívül hagyó fantaszták szerint pedig egyenesen ő volt a názáreti Jézus felesége.
Tények és talányok
Immár másfél ezer éve különböző összeesküvés-elméleteket gyártanak az asszonyszemély köré. A történeteket Nagy Szent Gergely 591-ben elhangzott prédikációjára alapozzák, aki „hivatalos tanítóként” elsőként azonosította Mária Magdolnát azzal a névtelen bűnös nővel, aki Lukács elbeszélése szerint egyik alkalommal megkente Jézus lábát olajjal. Az esemény János evangéliumában is szerepel, már névvel: „Mária volt az, aki megkente az Urat kenettel, és lábát hajával törölgette.” (Jn 11,2) Az egyházfőként szolgáló teológus a bibliai szöveg alapján azt állította: Mária Magdolna egy prostituált volt, aki megtért.
A Bibliát gyakran figyelmen kívül hagyó összeesküvés-elméletek alkotói szerint a Szentírás által említett, Mária nevű személy, aki Jézus lábát olajjal kente meg, nem lehetett azonos Mária Magdolnával, akit „hét ördögtől szabadított meg Jézus”. Szerintük a két Mirjam nevű nő egymástól térben és időben függetlenül cselekedett ugyanúgy. A pápai következtetés szerintük a két bibliai rész összekeveréséből ered, pedig éppen az így okoskodók tesznek bizonyságot tájékozatlanságukról: míg a Biblia ebben a szakaszban egyértelműen állítja, hogy az esemény Júdeában történt, szerintük mindez Galileában esett meg. Érveiket arra alapozzák, hogy akkoriban sok nőt neveztek Mirjamnak, ami önmagában igaz is, de az egyezések több mint „gyanúsak”.
Az Ige az igazi világosság
Az elméletgyártók szerint a betániai Máriát azért sem lehet azonosítani Mária Magdolnával, mivel ő a Genezáret-tó partján fekvő Magdalában lakott. Minden bizonnyal innen származik „jelzője” is: magdalai. Abban az időben gyakran alkalmaztak lakóhely szerinti megkülönböztetést (lásd: názáreti), akkor is, ha egy helyen több azonos nevű személy élt. A kétkedőkben persze jogosan merül fel, hogy miért ne lehetett volna Jézus kíséretével együtt Betániában is az egyébként magdalai Mirjam. Az okoskodók – történeti bizonyítékok híján – mégis úgy vélik: a Lukácsnál leírt eseményt egy helyi család egyik nőtagja végezte el.
Dan Brown, túl az ész határain
A ponyvairodalom piacán jókora vagyonra szert tevő, amerikai Dan Brown az elméletgyártók magyarázataira alapozott: a botrányos, Da Vinci kód című regényben egyenesen azt állítja a bibliai nőalakról, hogy a názáreti Jézus felesége volt, amivel talán rehabilitálni akarja a bűneiből egyébként a Szentírás szerint is megtért nőt. Megállapítását arra alapozta, hogy a bibliai időkben minden zsidó házas volt.
Az ötlet nem új. Már korábban egy krétai író, Nikosz Kazantzakisz (1883−1957) hasonló következtetésre jutott Mária Magdolna „szerepéről”. A botrányt kavaró szerző Az utolsó kísértés című művét a tanítóhivatal indexre is tette. És a sor folytatható: nem csak Kazantzakisz és Brown téves magyarázata létezik: Karen King Mária Magdolna evangéliuma című könyvében azt állítja, hogy a prostituált képének kikiáltása mögött egyfajta férfisovinizmust találhatunk.
Az Ige az igazi nőiesség
Isten a Szentírás szerint egyenrangú félnek teremtette a férfit és a nőt. Mindkettőjüknek azt a feladatot adta, hogy sokasodjanak és uralkodjanak a Földön. A bűnbeesés megváltoztatta ezt az állapotot, ezért a mondta a Teremtő Mózes első könyvében, hogy ezentúl a férfi fog uralkodni a feleségén, vagyis irányítja a családját. Pál apostol ezt a megkülönböztetést azzal indokolta, hogy elsőként az asszony esett bűnbe, viszont Pál ezzel nem értékkülönbséget határoz meg, hanem csupán a nő és a férfi eltérő szerepkörét nyomatékosítja.
-mi-
|
