Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Babarczy Eszter blogbejegyzése
2012-01-05 21:30:00

Nagybátyám, a jezsuita rabbi

Néhány éve átsétáltam pasaréti nagynénémhez a Pasaréti térre. Beszélgetni mentem. Soha életemben nem beszélgettem vele. Mire felnőttem, már a láthatatlan osztóvonal túlsó felén élt.

Mikulás-virágot vittem neki, azonnal őszintén megmondta, hogy szívből utálja, amúgy meg minden Mikulás-virág meghal nála.

És tényleg, Mikulás-virágok haldokoltak az ablakban. Ez a Mikulás-virággal kapcsolatos egyenesség azonnal mély kapcsolatot alakított ki közöttünk. Imádom, ha valaki nyers és egyenes.

Nagynéném a Pasaréti templomba járt misére. Hetente kétszer elment az Intézetbe is, hogy cukorbeteg és mélabús nővérét megtornáztassa. Közben kis tanulmányt írt nagybátyámról a magyar jezsuiták életét bemutató kötetbe.

Jezsuita nagybátyám nagyon jó fej volt. Tudtam ezt apámtól is, az is tetszett, hogy a saját halálhírét egy előre megírt képeslapon adta tudtul. „Ne búslakodjatok, mert én most boldog vagyok” –- ez állt benne. Nagynéném tanulmánya még inkább meggyőzőtt róla. Afféle 68-as jezsuita, talán túl 68-as is az én ízlésemhez képest, de apámmal ez közös volt benne. Másik nagynénémmel az volt közös apámmal, hogy a rettenetes Babarczy cukorbetegségben szenvedtek. Pasaréti nagynénénémmel pedig, talán, a közös gyerekkor.

Pasaréti nagynéném kölcsön adta az ősök születési bizonylatainak fénymásolatát és a kis kötetet, amelyben megírta jezsuita nagybátyám életét. Végighallgatta ilyen-olyan elmebéli hányattatásaim történetét, és keresgélte velem az intézeti nagynénivel esetlegesen meglévő hasonlatosságot. Ezt a nagynénémet még most sem ismerem. Pedig ott él, az Intézetben. Tervezgetem, hogy elmegyek hozzá. Elég régóta tervezgetem.

Végül a magyar jezsuitákat bemutató kötet nálam maradt. Vissza kéne adnom a családnak. Nagynénémet elvitte egy hirtelen szívroham. Amikor búcsúzkodtam már, és szégyellősen elővette a kötetet, rámutatott a falon függő képre. Jezsuita nagybátyám portréja volt, a legnagyobb kép a szobában. „Csak az a bosszantó – mondta –, hogy Gyuri úgy néz ki rajta, mint egy Jesiva-tanonc. Egyáltalán nem nézett ki ilyen zsidósan."


Nyitókép innen.

Babarczy Eszter összes blogbejegyzése

Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.