A parlament többsége támogatja a drága gesztust

Tom Lantos Intézet: milliárdok a semmiért?

A magyar származású amerikai politikus halála után nem sokkal, 2008 novemberében nyújtotta be Göncz Kinga, a Gyurcsány-kormány külügyminisztere azt a törvényjavaslatot, amely „az Egyesült Államok Kongresszusa egyetlen magyar származású politikusának” szellemi örökségére hívta fel a figyelmet, illetve arra, hogy ezen örökség megőrzése a leghatékonyabban egy róla elnevezett intézet hatókörében lehetséges. A törvényjavaslat körvonalazta a jövőbeni intézet tevékenységét is.

Érdemes részletesen idézni: „A megalakuló Tom Lantos a Szabadságért és Demokráciáért Intézet célja a lantosi szellemiség életben tartása tudományos kutatások finanszírozásával, elemzések közreadásával és a szakmai, valamint a laikus közvélemény színvonalas, de közérthető tájékoztatásával. E lantosi szellemiség alapja a szabadság szeretete, a kölcsönösség és tisztelet elvének érvényesítése más hagyományú és kultúrájú csoportokkal szemben, valamint az elesettek és kiszolgáltatottak ügyéért való kiállás.”

A javaslat beterjesztése utáni sajtóközleményekben a Gyurcsány-kormány úgy tájékoztatott, hogy az intézet mögött álló alapítványt a költségvetés tíz évre elosztva 3 milliárd forinttal támogatná. Minderről már akkor ötpárti egyeztetések kezdődtek, de az intézet megalapítása egészen mostanáig késett, amikor is a kormányra kerülő Fidesz újra előállt az ötlettel. A kormány döntését azzal a nyilatkozattal lehet magyarázni, amelyet Schmidt Pál még szeptemberben mondott el New Yorkban, az ENSZ közgyűlésén: eszerint „Magyarország, mint a ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjelölt országa a 2012-2013-as időszakra, készen áll arra, hogy erőteljes munkát fejtsen ki a megosztottság áthidalása érdekében és erősítse a globális partnerséget a mai, a kölcsönös függőség által meghatározott nemzetközi környezetben”. Ezen a közgyűlésen a köztársasági elnök már bejelentette, hogy a magyar kormány felállítja a Tom Lantos Intézetet.”

„Fontos, hogy az intézet a kormánytól függetlenül működjön, ugyanis ez a záloga annak, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi vérkeringésbe. Célunk, hogy az intézet egy komoly presztízsű közép-európai központtá nője ki magát, amely a nemzetközi élet szereplői számára releváns mondanivalóval bír” – tájékoztatott a tervekkel kapcsolatban Pataki Eszter, az intézet felállításával kapcsolatban pillanatnyilag illetékes Külügyminisztérium főosztályvezetője.

Nesze semmi, fogd meg jól

Az intézet céljaival és tevékenységével kapcsolatos irányelvek nem sokat változtak az elmúlt két évben. Az intézet az emberi és kisebbségjogi kérdéskörrel fog foglalkozni, kutatásokon, oktatáson és nemzetközi csereprogramokon keresztül. Az intézet elsősorban a közép- és dél-kelet európai kisebbségi problémákat állítja majd középpontba, elősegítve a regionális együttműködést és a történelmi megbékélés folyamatát.” – mondta el Pataki Eszter.

Arra a kérdésre, hogy az intézet miképpen merít majd a ma is folyó kutatási anyagokból, a Külügyminisztérium főosztályvezetője így válaszolt: – „Az intézet nyilvánvalóan együtt fog működni a hasonló tevékenységet végző intézményekkel és meríteni fog a már meglévő kutatási anyagokból. Nem kívánjuk a már létező kapacitásokat duplikálni. Az intézet inkább hiánypótló szerepet tölt majd be a piacon, azaz gyakorlatiasabb, megoldás-orientált módon közelíti meg a fókuszában álló kérdéseket, azokat érthető és hiteles módon jeleníti meg az euro-atlanti közösség számára.”

Mint Pataki Eszter elmondta, a Külügyminisztérium csak alapítóként működik közre, az intézet autonóm módon határozza majd meg saját tevékenységét.
„Tágabb régiónkban elsősorban a nemzeti, az etnikai és a vallási kisebbségekkel kapcsolatban merülnek fel kérdések, megoldást igénylő problémák. A részletes tevékenységi kör, kutatási irányok meghatározása az Intézet jövőbeli vezetésére vár” – fejtette ki.

Az intézet felállítását a parlamenti pártok támogatják, kivéve a Jobbikot, amely erősen kétségbe vonja, hogy Tom Lantos a nemzetközi politikai életben Magyarország támogatója lett volna. Az Országgyűlés október 4-i ülésén Németh Zsolt is elismerte, hogy volt időszak, amikor Tom Lantos a magyar belpolitikát másképp látta, mint ő vagy a Fidesz, de a kép, – szerinte –, általában egyezett. Az intézet felállításának ellenzői az interneten olvasható angol és a magyar nyelvű életrajzokkal egyetemben állítják, hogy Lantos támogatta az azonos neműek házasságát, az abortusz legalizálását és a marihuana gyógyászati célra való használatát is.

Kerékgyártó György
 

• Cimkék:
Jobbik Tom Lantos Washington Göncz Kinga Gyurcsány-kormány Schmindt Pál ENSZ Pataki Eszter euro-atlanti szabdság kisebbség etnikai vallási Külügyminisztérium Németh Zsolt abortusz marihuana

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére