Az állampolgárok védelme meggyengült

Nehéz bizonyítani a rasszista indítékot

2009. február 29-én kora reggel Csorba Róbertet és négyéves fiát lelőtték, miközben megpróbáltak kimenekülni a molotov-koktélokkal felgyújtott házukból. Tanúk számoltak be a lövésekről, a rendőrség kezdetben mégis balesetként kezelte az ügyet. Később kezdték keresni a nyomokat. A boncolások után változtatták meg a jelentést: gyilkosság volt, nem baleset. A Független Rendőri Panasztestület megállapítása szerint azzal, hogy nem kezelték az esetet gyűlölet vezérelte bűncselekményként, súlyosan gátolták a nyomozást és sértették az áldozatok jogait.

Az Amnesty International (AI) sajtótájékoztatóján az áldozat édesapja Csorba Csaba elmondta: a bűncselekmény óta eltelt 20 hónapban, hiába kért, semmiféle tájékoztatást nem kapott a rendőrségtől. A mindennapi.hu azon kérdésére, hogy tájékoztatták-e a Csorba családot a nyomozásról, Bartha László, a Nemzeti Nyomozó Iroda szóvivője elmondta: az ügyet átadták az
főügyészségnek és erről az ügyről már nem nyilatkozhat.

Roma, nem roma

Az AI megállapítja: a magyar rendőrség nem alkalmaz különleges eljárást olyan ügyekben, ahol a bűncselekmény gyűlölettől motivált. Aljas indokból elkövetett erőszakos bűncselekményt akkor kezelnek rasszista ügyként, ha az áldozat vagy az elkövető vallomásában szerepel erre utaló mondat vagy tárgyi bizonyíték van.

„Nálunk a rendőrségen nincs nyilvántartva, hogy ki a roma, ki a nem roma. Nálunk csak
elkövetők, sértettek és tanúk vannak” – mondta egy rendőrtiszt a kutatóknak.

Magyarország visszautasítja az Amnesty International állítását, miszerint a
magyar hatóságok képtelenek lennének megvédeni a veszélyeztetett közösségeket - adta közre
a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM).

A KIM ugyanakkor megállapítja, hogy az elmúlt évek elhibázott kormányzása miatt az
államnak az a képessége, hogy állampolgárait megvédje, különösen legyengült. A magyar
hatóságok – írja a KIM -, minden magyar állampolgár - roma és nem roma - sérelmére
elkövetett bűncselekményt egyformán fel kívánnak deríteni.

A rendőrség szerint 2008-ben tizenkettő, 2009-ben hat rasszista indítékból elkövetett támadás
történt cigány közösségek ellen. A nem-kormányzati szervezetek ugyanakkor 2009-ben
huszonöt, 2008-ben tizenhét ilyen rasszista indíttatásból elkövetett támadást jegyeztek fel.

A számbeli eltérés többek között annak tudhatók be a jogvédők szerint, hogy a rendőrség és az
ügyészek gyakran nem veszik figyelembe a támadások mögötti rasszista indítékot.

Barbora Cernusakova, a kelet-európai témák kutatója szerint az áldozatok családjai semmiféle
pszichiátriai segítséget nem kapnak. A rendőrségnek nincs megfelelő kapacitása arra, hogy
kivizsgálja, és megfelelően kezelje ezeket a bűncselekményeket. A rendőrség gyakran a nyomozás
kezdetétől fogva kizárja a rasszista indíttatás lehetőségét.

- Azért nem veszik figyelembe a rasszista motivációt – véli Kádár András emberi jogi ügyvéd, a Helsinki Bizottság társelnöke –, mert bizonyítása bonyolult. A rendőrség és az ügyészség gyakran a könnyebb utat választják. A kisebb ellenállás irányába hatolnak. Olyan bűncselekményt választanak, amit könnyebb bizonyítani, tehát a biztonságosabb megoldást: etnikai csoport tagja elleni erőszak helyett a testi sértést.

- Orbán Viktor miniszterelnök kormányának vissza nem térő lehetősége van Magyarország európai parlamenti elnökség idején a problémák megoldására – jelentette ki Nicola Duckworth, az AI európai és közép-ázsiai programigazgatója. - Lehetősége van arra, hogy az EU-elnök Magyarország otthoni jó példájával járjon elő az emberi jogok területén – tette hozzá.

Jeney Orsolya igazgató kérdésünkre elmondta, hogy az AI már felvette a kapcsolatot a romaügyi államtitkársággal. A kormány is megkapta ezt a jelentést és hamarosan találkoznak az emberi jogi képviselőkkel.

Izing Antal

	Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére