Get Adobe Flash player
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2010-10-27 11:13:00

Magyarországon még nem biztonságos

Az otthonszülés veszélyei

A szülészet nagy kockázatú szakma, mindig adódhatnak váratlan események – mondja Rákóczi István szülész-nőgyógyász professzor, az otthonszülés szakmai szempontjait megjelenítő interjúban.

Ön mint a Magyar Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium tagja és a Fővárosi Szent Imre Kórház főorvosa, mennyire tartja kockázatos vállalkozásnak hazánkban az otthonszülést?

A világ számos országában a várandós anyák három lehetőség közül választhatják ki, hogy hol kívánnak szülni: kórházban, az úgynevezett születésházban vagy az otthonukban. Az otthonszülés gyakorisága országonként változó. Amerikában a szülő nők 0,5 százaléka, az Egyesült Királyságban 2 százaléka, Hollandiában 30 százalék választja ezt a módot. Azokban az országokban, ahol lehetőség van otthonszülésre, nagyon szigorú kritériumok alapján választják ki azokat az anyákat, akik egészségi állapota erre alkalmassá teszi őket. Ezekben az országokban szabályozzák a személyi, tárgyi feltételeket, szükség esetén a kórházba szállítás rendszerét, és annak feltételeit. A feltételrendszer szigorúságát jelzi, hogy például Hollandiában, ahol a leggyakoribb az otthonszülés, a tengerparthoz közeli körzetben az egyik otthonszülést végző csoport nyáron nem vállal pácienseket, mert a turistaforgalom miatt a kórház elérhetősége sürgős esetben több, mint 15 (!) perc. Jelenleg Magyarországon azért kockázatosabb az otthonszülés, mert nincs szabályozva, és nem a nemzetközileg elfogadott szakmai kritériumok alapján történik meg a várandósok kiválasztása. Például hazánkban otthonszülés retein belül történt már ikerszülés, előzetes császármetszés utáni hüvelyi szülés is. Ezek az esetek példáulkizáró tényezők  a nemzetközi gyakorlatban, mert növelik az anya és a magzat túlélési kockázatát.engedélyezett. Ezért az anya és a magzat - otthonszülés esetén - nagyobb veszélyben van Magyarországon, mint azokban az országokban, ahol az otthonszülés szabályozott keretek között történik. Az otthonszülés Magyarországon jogilag sem engedélyezett.

Geréb Ágnes ellen a tárgyaláson szakmai érvek hangzottak el, és azt rótták fel, hogy nem voltak megfelelőek az általa végrehajtott orvosi intézkedések, műfogások. A tárgyaláson a védelem részéről azonban felolvastak egy szakvéleményt, melyben Marsden Wagner professzor a WHO-tól azt nyilatkozta, hogy a magyar orvosi szakma elfogult, és a nőgyógyász szakmai vélemények tele vannak hibával és hamis állításokkal. Mi erről a véleménye?

Pontosan nem tanulmányoztam Geréb Ágnes bíróságra került eseteit, ideértve a tárgyaláson elhangzott szakértői véleményeket sem. Marsden Wagner professzort személyesen nem, de munkásságát jól ismerem. Ő a természetes- és az otthonszülés jól ismert támogatója, így véleménye gyakran elfogult. Az adott esettel kapcsolatos véleményekből nem tudom értelmezni, ezt a kijelentést, hogy a „magyar orvosi szakma elfogult” és hogy a „nőgyógyászati szakmai vélemények tele vannak hibával”. Hangsúlyozni kell, hogy a Szülészeti Szakmai Kollégium évekkel ezelőtt már kidolgozta az otthonszülés szabályait. Való igaz, hogy nem támogatja az otthonszülést. De nem javasolják az otthonszülést például az amerikai és az ausztrál szülészeti szakmai kollégiumok sem!

A Geréb Ágnes-ügyben jól látható, hogy rendkívül összetett, jogi, etikai, társadalmi, emberi jogi problémával állunk szemben...


Az otthonszülésről világszerte - ott is ahol engedélyezett - szikrázó viták zajlanak napjainkban is. És ezek a viták mindig a média figyelmének középpontjában állnak. Így van ez hazánkban is. Az otthonszüléssel kapcsolatos problémakör való igaz, komplex. Az otthonszüléssel, valamint az otthonszülés és a kórházi szülések eredményeinek összehasonlításával kapcsolatban megjelent tudományos közleményeket szakmailag nehéz pontosan értékelni, ugyanis az adatok nem megbízhatóak. Az otthonszülést támogatók mindig az otthonszülés biztonsága melletti érveket hozzák fel, míg az ellenzők, gyakran a különböző szülészeti szakmai szervezetek, az otthonszülés veszélyét hangsúlyozzák. Az otthonszüléssel foglalkozó tanulmányokban súlyos módszertani hiányosságok fedezhetők fel, nagyrészt a téma természetének köszönhetően. Egy nemrégiben elkészült Cochrane tanulmány megállapítása szerint mindössze egy randomizált, kontrollált vizsgálat van, amelyből következtetések vonhatók le. A tanulmány megállapítása szerint „nincs meggyőző bizonyíték arra, hogy alacsony kockázatú terhesek esetében az otthoni vagy kórházi szülés előnyösebb lenne a másiknál”.

Bár a nők jelentős része a szülésnél mindennél előbbre tartja a biztonságot, és kórházban kíván szülni, Magyarországon egy bizonyos körben jelentős igény mutatkozik az otthonszülésre. Véleménye szerint szükség lenne-e az otthonszülést választókra való tekintettel, az ezzel kapcsolatban új szabályozásra?

Mindenképpen szükség van az otthonszülés magyarországi szabályozására, felhasználva a külföldi tapasztalatokat. A nemzetközi gyakorlatban bevált kritériumok egyértelműek abban a vonatkozásban, hogy kik szülhetnek otthon, és milyen feltételek között. Egyszerűen fogalmazva - ebben egységes a nemzetközi álláspont -, azok a várandós anyák szülhetnek otthon, akiknek terhessége szövődménymentes. Nem áll fenn náluk szülészeti szövődmény és egyéb nem szülészeti betegség - például diabetes, magas vérnyomás, továbbá a 37. és 41. hét között vannak, és a magzat fejvégű hosszfekvésben helyezkedik el. Amennyiben a szülés nem halad megfelelően, vagy akut (sürgős) esemény lép fel, szükséges a terhest, vagy vajúdót kórházba szállítani. A kórház elérhetőségének nemzetközi standardja: 15 perc. Ennek feltétele, hogy az egész otthonszülési rendszer be legyen ágyazva a magyar egészségügyi struktúrába, tehát megfelelő háttérkórházak, mentőszolgálat aktív jelenléte stb. De jól működő otthonszülési struktúra esetén is egy dolgot lényeges hangsúlyozni. Ha a megfelelően kiválasztott várandósoknál (az alacsony rizikójú csoport) az otthonszülés során sürgős állapot alakul ki, például köldökzsinór-előreesés, súlyos szülés utáni vérzés, váll-elakadás, úgy a kórházban nagyobb az esély a szövődmény ellátására, mint az otthoni környezetben! Természetesen minden várandósnak meg kell adni a döntés lehetőségét. Amennyiben az otthonszülést választó várandós anyát erről felvilágosították és ő ezt a fokozott veszélyt elfogadta, meg kell adni azt a lehetőséget, hogy otthon szülhessenek. Természetesen írásbeli beleegyező nyilatkozat megtétele után. A kérdés az, hogy a huszonegyedik században ennek a ritkán előforduló fokozottabb kockázatnak a vállalása a várandósok számára helyes döntés-e!

A Geréb Ágnes-ügyből eredően levonhatók-e tanulságok a szülészeti szakma számára?

Tévhitekkel ellentétben a szülészeti szakmai testületek - annak ellenére, hogy nem támogatják, nem javasolják az otthonszülést - már többször kidolgozták az otthonszülés szakmai feltételeit. A szabályozás hiánya nem a Szülészeti Szakmai Kollégium mulasztása. A szülészeti szakma számára az otthonszülés körüli vita azt jelenti, hogy tovább kell folytatni azt a folyamatot, amely évtizedekkel ezelőtt elindult. Ennek lényege a szülés körülményeinek humanizálása. Hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kórházi környezet megnyugtató, otthonszerű és ne kórház jellegű legyen. Támogatni kell a nők választási lehetőségeit, például a különböző szülési helyzetek megválasztásának lehetőségét a vajúdás alatt, törekedni kell a beavatkozások számának csökkentésére. Véleményem szerint Magyarországon is biztosítani kell, hogy létrejöjjenek a kórházon belüli vagy a kórházhoz közel kialakított születésházak, ahol a szövődménymentes szüléseket szülésznők vezethessék le. Természetesen, szövődmény esetén, a szülészorvosnak elérhetőnek kell lennie. Amennyiben pedig az otthonszülés hivatalosan is lehetővé válik Magyarországon, nagyon lényeges, hogy a segédkezők és a a kórházban dolgozók között szoros szakmai és emberi kapcsolat alakuljon ki. A vezető elvet azonban ne felejtsük el: „Nil nocere!”, "Ne árts!". Amint az az orvosi esküben áll.
 

Nagy Zsuzsanna


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.