Vans napszemüvegek
Kik vagyunk? Mit akarunk? Kik állnak mögöttünk? Partnereink Kapcsolat  
A mindennapi.hu portál a tartalmait jelenleg nem frissíti, az eddigi tartalmak továbbra is megtekinthetőek.
Társadalom
2010-11-08 17:16:00

Geréb Ágnes rács mögött marad

A műhibaperek listáját a nőgyógyászok vezetik

A jogvédők szerint a szülésznő esete nem várt folyamatot indíthat el a várandós nők körében. Az otthonszülés mielőbbi szabályozását ígérő egészségügyi államtitkárságon folyó munkáról október közepe óta nincs hír.

„Olaj a tűzre” - így kommentálta az egyik fővárosi kórház szülész-nőgyógyász szakorvosa a hírt, miután hétfőn, a Pesti Központi Kerületi Bíróság két hónappal meghosszabbította Geréb Ágnes előzetes letartóztatását. A háborítatlan szülés hazai úttörője egy hónapja van rács mögött, mert az általa létrehozott Születésházban szülés közben majdnem meghalt egy csecsemő.

A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) döntésével a gyanúsított előzetes letartóztatását
az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, legfeljebb azonban
2011 január 8-ig hosszabbította meg. Geréb Ágnest a foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétsége miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság életvédelmi osztályán indult büntetőügy miatt helyezték előzetes letartóztatásba. A bíróság végzésében megállapította, hogy "a kényszerintézkedés elrendelése óta a gyanúsított terhére rótt bűncselekmény megalapozott gyanúját alátámasztó bizonyítékok körében változás nem történt, az előzetes letartóztatás fenntartásának okai továbbra is fennállnak".
A PKKB álláspontja szerint az eljárás jelenlegi szakaszában továbbra is megalapozottan
lehet tartani attól, hogy a - más hasonló bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt
álló - gyanúsított szabadlábon hagyása esetén tárgyi bizonyítási eszköz megsemmisítésével,
elrejtésével vagy egyéb módon a bizonyítási eljárás eredményességét meghiúsítaná,
megnehezítené, illetve újabb, hasonló jellegű, szabadságvesztéssel büntetendő
bűncselekményt követne el. A végzés nem jogerős.


A név nélkül nyilatkozó szakorvos elképzelhetőnek tartja, hogy a Geréb-ügy hátterében a hálapénzüket féltő kollégák állnak, hiszen köztudott, hogy a szülés kiemelt helyen szerepel, az úgymond „paraszolvencia-köteles” orvosi beavatkozások sorában. A doktor szerint az Európa-szerte nagy felháborodást kiváltó jogi eljárás nem segíti, hanem inkább tévútra vezeti az otthonszülés szabályozása irányába tett kezdeti lépéseket, mivel könnyen előfordulhat, hogy a tudományos érveket felülírják a mind jobban forrongó érzelmek.


Az orvos kollégához hasonlóan a jogvédők is úgy vélik, hogy nem várt hatásokat indukálhat Geréb Ágnes esete. A szülésznő jogi védelmét is ellátó Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) betegjogi programvezetője a mindennapi.hu-nak nyilatkozva rámutatott: a bírósági eljárás, illetve a szülésznő fogva tartásának körülményei túlmutatnak a konkrét eseten, és alapjaiban rengetik meg a szüléssel kapcsolatos társadalmi és szakmai beidegződéseket. Kapronczay Stefánia úgy látja, hogy Geréb Ágnes ügye a szülés előtt álló nőket nem ingatja meg abban döntésükben, hogy hol akarják világra hozni gyermeküket. Viszont, érezhető lesz az eset tudatmódosító hatása, hogy azok a nők, akik kórházban szeretnének szülni, a korábbiaknál jóval erősebben érvényesítik majd a jogaikat. Egyebek mellett nem fogadják el automatikusan az orvos, vagy a szakszemélyzet utasításait, és egyre több kérdést tesznek majd fel a passzivitáshoz szokott szakembereknek.
 

A TASZ szakértője rámutatott: „a legnagyobb probléma, hogy kriminalizálták az otthonszülést. Köztudott tény, ha egy szülész-nőgyógyász műhibát vét, annak csak az esetek elenyésző hányadában lesz büntetőjogi következménye. A figyelmetlen, vagy felületes orvos felelősségét csak hosszas belső vizsgálat után, akár több évig is elhúzódó procedúrát követően mondják ki és általában akkor is szinte biztosra vehető, hogy a doktor nem kerül rács mögé. Ellentétben Geréb Ágnesssel, akiért azonnal rendőrautó ment.”


Hamis az az érvelés, miszerint a nő saját teste feletti rendelkezési joga miatt sérül a születendő gyermek egészséghez való joga az intézeten kívüli szüléseknél. Minden nő azt akarja, hogy a gyermeke egészségesen szülessen - hangsúlyozta a jogvédő.
Az otthonszülés szabályozása kapcsán Kapronczay Stefánia hozzátette: jó, hogy elindult valami ezen a téren, ám félő, hogy ha az egészségügyi államtitkárság ígéretének megfelelően az év végéig elkészül a jogszabály, annak kihirdetéséig még hosszú hónapok fognak eltelni. A rendelet legfontosabb eleme szerinte az, hogy feketén-fehéren meghatározza az otthonszülés feltételeit, különös tekintettel a mentők és a kórház értesítésének időhatárára, amely kulcsfontosságú kérdés.

Magyarországon évente 95 ezerből, mindössze 2-300 gyermek születik kórházon kívül. Hollandiában majd minden harmadik nő háborítatlan körülmények között ad életet a gyermekének. A túlzott szigoráról is ismert Egészségügyi Világszervezet (WHO) egy 1985-ben megfogalmazott alapelvében támogatását adja az otthonszüléshez, ám feltételül szabja a megfelelő szakmai protokoll meglétét. Itthon az intézeten kívüli szülések 6-8 százaléka várt, vagy nem várt komplikációk miatt kórházban fejeződik be. Magyarországon az évi 2-300 műhibaperek listáját a szülész-nőgyógyász szakma képviselői vezetik.

Szigeti Ildikó

 


Elküldöm a cikket | Nyomtatás | A lap tetejére


A hét java

© mindennapi.hu - minden jog fenntartva. All rights reserved.