Társadalom
2011-11-22 18:02:00
Igencsak hasonlóak az ingatlandó-kalkulátor és a népszavazási ív kérdései…Ingatlanadóra készültek a népszámlálás kérdéseivel?
Elképzelhető a közeljövőben ingatlanadó, de nem úgy, ahogy azt korábban akarták. A Fidesznek mindenesetre komoly kommunikációs arzenált kell felvonultatnia, hogy elmagyarázza, hogyan teszi lehetővé, ha mégis lesz.
A Fidesz szerint szakmailag vállalhatatlan, politikailag pedig értelmetlen az ingatlanadó – Cser-Palkovics András, a párt helyettes szóvivője 2009. június 28-i sajtótájékoztatóján megismételte korábbi közlésüket, miszerint ha kormányra kerülnek, eltörlik az új adót. A rá következő napon, 2009. június 29-én a parlament megtartotta a végszavazást, melyben elfogadta az ingatlanadóról beterjesztett törvényt, amely szerint 2010-től a 30 millió forintnál nagyobb értékű ingatlanok esetén a tulajdonos(ok) az ingatlan értéke alapján kivetett adót kötelesek megfizetni.
Hasonló adót több fideszes városvezetés is szedett
Természetesen a politikai adok-kapok hazai szabályai szerint Cser-Palkovics András nyilatkozatára Nyakó István, az MSZP szóvivője reagált, melyben a Fideszt hazugnak és kétszínűnek nevezte. Az igazságtalanság vádját arra alapozta, hogy az ingatlanadó megszüntetése eredményeképp előálló költségvetési hiányt majd nem csak a tehetősebbekkel fizettetnék meg. Hazugnak pedig azért tartotta az akkor legnagyobb ellenzéki pártot, mert hasonló adót már akkor is több fideszes városvezetés szedett.
Az Alkotmánybíróság 2010. január 26-án visszamenőleges hatállyal megsemmisítette az előző év júniusában hozott törvény ingatlanokra vonatkozó részét, mellyel egy nagyjából 50 milliárd forintos lukat ütött a költségvetésen. Egy ingatlanadó-kalkulátor segítette az ingatlan számított értékének meghatározását, amely a kivetett adó alapjául szolgált. Az Alkotmánybíróság indoklásának egyik lényeges pontjaként a jogbiztonság elvének sérülését rótta fel, miszerint az ingatlan pontos értékéről annak tulajdonosa nem tud nyilatkozni (hiszen a forgalmi érték és a számított érték eltérhet egymástól), valamint hogy az adóhatóság az adókötelezettség teljesítésének ellenőrzése során korlátlan mérlegelési joggal rendelkezik.
Az akkori ingatlandó-kalkulátor és a nemrég lezárult népszavazási kérdőív lakosságra vonatkozó kérdései azonban igen nagy hasonlóságot mutatnak. A bevallott információk alapján a központi költségvetés (vagy a helyi önkormányzatok) egy olyan adatbázishoz juthattak, amely alapján pontos számítások is elképzelhetőek arról, hogy az ingatlanok osztályozása eredményeképpen milyen adó kivetésével tudnak még máson betöltetetlen költségvetési lyukakat kezelni.
Még akkor is, ha jelen pillanatban a Fidesz cáfolja az ingatlanadó kivetésére irányuló törekvéseket. Giró-Szász András kormányszóvivő azonban általánosan fogalmazva annyit árult el, hogy a kormány biztosítani akarja az önkormányzatok számára az ingatlanokra vonatkozó adókivetés szabadságát. Az MSZP és az LMP mindezt úgy értékeli, hogy míg a kormány az önkormányzatoktól forrásokat von el, annak helyettesítésére a helyben beszedendő, adóalapú ingatlanadó lehetőségét ajánlja.
KFB
|
